LOSZ logo

2015-01-15 - Segédlet és ajánlás a lakásszövetkezetek részére az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével összefüggő, hatályba lépését követően felmerülő teendőkről

 

2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. tv.) és ezzel együtt hatályát vesztette a korábbi Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv.)

Az új Ptk. jogi személyekre, szövetkezetekre és egyesületekre vonatkozó szabályait a hatályba lépése után nem kell automatikusan alkalmazni. Az alkalmazhatóság vonatkozásában aPolgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekrőlszóló 2013. évi CLXXVII. törvény rendelkezik (az új Ptké., továbbiakban Ptké.).

A Ptké. (2013.évi CLXXVII. Tv.) általános rendelkezése alapján - fő szabály szerint – az új Ptk. szabályait a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.A Ptké. - a Ptk. hatálybalépésére figyelemmel -  szintén 2014. március 15-én lépett hatályba.

Érdemes megnézni, hogy ez a rendelkezés csokor konkrétan mit jelenthet a lakásszövetkezetek esetében, ugyanis a lakásszövetkezetek eléggé speciális helyzetbe kerültek. Az összes szervezettípusnál a lakásszövetkezetek kivételével az alapjogszabály (korábbi Ptk, Gt-törvény, 2006. évi X. Szövetkezeti törvény, az Sztv.) hatályon kívül helyezésre kerül, az általános szövetkezeti törvény eddigi tartalma is, de ott az új Ptk. hatályba lépésével összehangolva létrejött egy kiegészítő szabályozás, míg a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. Tv. (Lsztv.) teljes egészében hatályban maradt. Értelemszerűen mindaddig, amíg az Lsztv. hatályban van a lakásszövetkezeteknek az Lsztv. rendelkezéseit magukra nézve és elsődlegesen alkalmazniuk kell.

 

A problémát a jogalkalmazás tekintetében elsődlegesen az jelenti, hogy az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó fejezetének, illetőleg szövetkezetekre vonatkozó fejezetének rendelkezései finoman fogalmazva sincsenek összhangban az Lsztv. ismert és a lakásszövetkezeti alapszabályokba beépített rendelkezéseivel. Ahogy a korábbi tájékoztatónkban is jeleztük jelenleg az az álláspontunk a jogi szabályozás, illetve a jogalkalmazási gyakorlat komolyan érezhető megváltozásáig, hogy a lakásszövetkezeteknek egyelőre, amíg ez  a helyzet fennáll, nem kell teljes egészében egy új szabályozásnak való megfelelésre törekednie, azaz figyelembe vennie az új Ptk. jogi személyekre és különösen nem  a szövetkezetekre vonatkozó fejezeteinek  a szabályait. E vonatkozásban elsődleges érvünk, azon túl, hogy a lakásszövetkezeti törvény létezik, hatályban van és nyilván speciálisabb, mint a vele egyébként egyenlő erősségű feles törvényként elfogadott új Ptk., hogy az Lsztv. jelenleg is hatályban lévő 1.§ (2) bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazza:

 

„(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Ebből jogalkalmazási logikával nem következhet más, mint, hogy az új Ptk. a 2013. évi V. Tv. rendelkezéseit maximum akkor kell, illetve lehet csak a lakásszövetkezetekre alkalmazni, ha az Lsztv-ben nem szabályozott kérdésekről van szó. Mivel a lakásszövetkezetek – ideértve az üdülő-, nyugdíjasház és garázsszövetkezeteket is - alapszabálya nyilván és döntően a lakásszövetkezetekről szóló törvényre épül, kevésolyan rendelkezés lehet bennük, melyalapján kisegítő szabályozás figyelembe vétele lenne indokolt. Értelemszerűen az is erősen kérdéses, hogy ennek a kisegítő szabályozásnak meg kell-e jelennie a lakásszövetkezet alapszabályában. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az Lsztv. az idézett rendelkezésével egy jogalkalmazási sorrendet állít fel, melyben legelöl az Lsztv. szabályai szerepelnek, majd következnek a lakásszövetkezet alapszabályának rendelkezései, és ha azok között vannak olyanok, melyeket nem lehet az Lsztv. rendelkezésére visszavezetni, akkor ezek vonatkozásában lehet az új Ptk. rendelkezéseit, elsődlegesen, vagy szinte kizárólagosan a jogi személyekre vonatkozó szabályokat alkalmazni, alkalmazandónak tekinteni. A lakásszövetkezetek alapszabályai közül rendkívül jelentős számút ismerve azt gondoljuk, hogy a lakásszövetkezetek szervezetére vonatkozóan nem nagyon szükséges semmilyen kisegítő szabályozást igénybe venni, az az alapszabályokban (illetve az alapjukat képező Lsztv.-ben) lényegében teljes körűnek tekinthető.

Természetesen ennek a kérdésnek az eldöntése jogalkalmazói értelmezés kérdése, és értelemszerűen szóba jöhet, sőt az idő előrehaladtával és a jogalkalmazói gyakorlati tapasztalatok növekedésével egyre valószínűbb olyan hatósági, bírósági jogalkalmazói értelmezés is, hogy az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályainak kisegítő jellegű alkalmazása mégis indokolt, tekintettel arra, hogy az új Ptk. kógensnek (kötelezőnek) tekinthető rendelkezéseiről van szó. Az új Ptk. ugyan diszpozitív (eltérést engedő) jellegű és ezért rendkívül nagy az általánosságban vett jogalkalmazói szabadság, de éppen a jogi személyekre vonatkozó szabályok azok, melyek általánosságuk és kellést kifejező tartalmuk miatt nagymértékben kógensnek tekinthetők. Kiegészítő szempontként még ebben az esetben is figyelembe veendő a lex speciális derogat generali (a speciális szabály lerontja, megelőzi az általánost) jogalkalmazási elv kötelező alkalmazhatósága melynek alapján világosnak tűnik, hogy a lakásszövetkezetekre vonatkozó speciális szabályozást az Lsztv. tartalmazza. Ennél a szabályozásnál mindenképpen általánosabb szükségszerűen az új Ptk. jogi személyekre és szövetkezetekre vonatkozó szabályozása is. Elképzelhető azonban a minden különösebb kockázat nélkül a két szabályozás vegyítése is, ez véleményünk szerint a lakásszövetkezetek számára különösebb nehézséggel, vagy a saját működés érdemi megváltoztatásával és plusz kötelezettségekkel nem jár

A korábbiakban e témában tett állásfoglalásunkkal összhangban valamennyi lakásszövetkezet számára azt javasoljuk, hogy a 2015. tavaszi időszakban kerítsen sort az alapszabályának módosítására, vagy, amennyiben ezt nem tartja indokoltnak, akkor az új Ptk-val összhangban történő továbbműködésének kimondására.  

A hogyan továbbra vonatkozóan a LOSZ Elnöksége az alábbi

állásfoglalást

teszi közzé

Az újonnan elfogadott polgári törvénykönyv abból az alapvetésből indul ki, hogy a Ptk. minden jogi személy, minden gazdasági társaság és szövetkezet életében változást hoz, ebből következően nem maradhat el a már élő jogi személyek tekintetében a létesítő okirat tartalmának, valamint a jogi személy szervezeti, működési feltételeinek felülvizsgálata.

Ha a Ptké. az egyes jogi személy típusok esetén eltérően nem rendelkezik (lásd az alábbiakat), a Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba már bejegyzett, valamint bejegyzés alatt álló jogi személy a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló döntéshozó szervi határozatot is köteles a nyilvántartó bírósághoz benyújtani. A jogi személynek a Ptk. rendelkezéseit ezen továbbműködési döntéstől, ennek hiányában 2015. március 15-étől kell alkalmaznia, és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. – e tekintetben most a lakásszövetkezeteknek, mint jogi személyekre vonatkozó - rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.

Mindez tehát azt jelenti, hogy a jogi személyeknek az alapszabályukat módosítaniuk kellene 2015. március 15-ig, de ha nem is módosítanak alapszabályt arról a közgyűlésükön, küldöttgyűlésükön ebben az intervallumban döntést kell hozniuk, hogy az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban a Ptk. hatálya alatt kívánnak továbbműködni és alapszabályuk megfelel az új Ptk. rendelkezéseinek, akkor is ha egyébként az alapszabályukat nem módosították.

A létesítő okirat új Ptk-val összhangba hozásának és a továbbműködési döntésnek a  kötelezettsége nem terheli a Ptk. hatálybalépésekor

- jogutód nélküli megszűnési eljárás alatt álló jogi személyt, továbbá azt,

- amely a hatálybalépést követően kerül jogutód nélküli megszűnési eljárás alá, feltéve, hogy a jogi személyt a nyilvántartásból törlik.

Mindezeken túl az egyes szervezettípusok vonatkozásában a Ptk-é külön szabályokat is tartalmaz, így szövetkezetekre vonatkozóan az alábbi lényegesnek mondható rendelkezések szerepelnek. Szövetkezetek (a továbbiakban: lakás-, garázsszövetkezetek, üdülő-, és műhelyszövetkezetek) esetében is a Ptk. hatálybalépését követő első alapszabály-módosítással egyidejűleg kötelező a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésről dönteni, és a közgyűlési határozatot a cégbírósághoz benyújtani. Az új Ptk. rendelkezéseit ettől az időponttól, vagy ennek hiányában a 2015. június 15-i véghatáridőtől kell alkalmazni.

Az alapszabályt ugyanakkor nem kell és nincs is szükség az alapszabály módosítására, ha tartalmilag megfelel a Ptk. előírásainak, és az elnevezések változása miatt sem (egyszemélyi vezető tisztségviselője-ügyvezető elnök, illetve a vagyoni hozzájárulásról szóló irat-részjegy).

Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani a fentiek tárgyában hozott szövetkezeti határozatot, továbbá a változásbejegyzési kérelmet, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó alapszabály-módosítás kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot is érintő változás esetén ez a szabály nem alkalmazható, az illetéket és közzétételi költségtérítést teljes egészében meg kell fizetni.

Egyértelmű kötelezést tartalmaz a törvény, mely szerint azt a szövetkezetet, amely fenti kötelezettségeinek határidőn túl tesz eleget, a cégbíróság a bejelentési kötelezettség késedelme miatt pénzbírsággal sújtja, tehát nem sújthatja, hanem sújtja. A pénzbírság mértéke a törvényességi felügyeleti eljárásban, mely a fenti mulasztás miatt indul 50 000 Ft és 10 000 000 Ft között lehet.

 A fentiek kapcsán elsődlegesen azt kell tisztáznunk, mindez vonatkozik-e a lakásszövetkezetekre vagy sem, ha ugyanis ez a Ptké. 18.§-ában meghatározott rendelkezéscsomag nem vonatkozik a lakásszövetkezetekre csak a szövetkezetekre, akkor a lakásszövetkezetekre az előzőekben ismertetett, a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok vonatkoznak, melyek szerint a közgyűlési döntéshozatalra, alapszabály módosításra vonatkozó véghatáridő 2015. március 15-e. A Ptk-é, sehol nem említi, hogy konkrétan a lakásszövetkezetekre is vonatkozna ez a szabály, viszont a cégjegyzékbe bejegyzett szövetkezetekről beszél és a lakásszövetkezetek is kétségkívül a cégjegyzékbe bejegyzett szövetkezetek. Másrészt pedig, mivel e tekintetben a cégbíróságok fognak eljárni, kevéssé valószínű, hogy a Ptké. szabályait ne az általános szövetkezeti szabályok oldaláról próbálnák alkalmazni a lakásszövetkezetek vonatkozásában, hiszen ma teljesen egységes a cégeljárási szabályozás és gyakorlat a szövetkezetekre és a lakásszövetkezetekre is. Mindazonáltal garancia még erre az értelmezésre sincsen, de még akkor is, ha valamely cégbíróság másként értelmezné a fentieket, akkor is, ha június 15-ig beérkeznek a cégbírósághoz a szükséges alapszabály módosítási változásbejegyzési dokumentáció elemei, a cégbíróság a tárgyban utólag már nem fog törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni.

Konkrétan fogalmazva, a lakásszövetkezeteknek remélhetőleg helyes értelmezésünk szerint 2015. június 15. napjáig van arra idejük, hogy a közgyűlésük, küldöttgyűlésük az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésről döntsön és ezzel összefüggésben az alapszabályát vagy módosítsa, vagy kimondja, hogy az alapszabálya megfelel az új Ptk. rendelkezéseinek. Ezt a döntést tehát a lakásszövetkezeteknek a 2015-ös tavaszi időszakban meg kell hoznia. A mellékelt határozattervezetek mintában két féle döntés meghozatalára teszünk javaslatot, és mind a két féle variációt rögzítjük. (1. sz. melléklet)

Azt azonban hangsúlyozzuk, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információink alapján a LOSZ azt a megoldást támogatja és javasolja, hogy azok a lakásszövetkezetek, melyek számára az alapszabályuk módosítása nem indokolt az alábbiakban felvetésre kerülő valamely szempont miatt, hozzanak döntést a közgyűlésükön, küldöttgyűlésükön az új Ptk. szerinti továbbműködésükről és rögzítsék, hogy alapszabályuk megfelel elsődlegesen az Lsztv., illetve másodlagosan az új Ptk. rendelkezéseinek, tekintettel az Lsztv. 1. § (2) bekezdésében megállapított jogalkalmazási sorrendre.

Akinek az alapszabálya mégis módosításra szorul, ki kell mondania a közgyűlésén, küldöttgyűlésén az új Ptk. szabályai szerinti továbbműködést és a módosított alapszabályáról azt is ki kell mondania, hogy megfelel az Lsztv. illetve kiegészítő jelleggel az új Ptk. rendelkezéseinek. Azt azonban mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy milyen rendelkezéseket vesz figyelembe az Lsztv. rendelkezésein túl az új Pt. jogi személyekre vonatkozó szabályai közül, melyeket a 2. sz. mellékletben megjelöltünk.

Mindenképpen tisztázni érdemes, hogy milyen esetben célszerű a lakásszövetkezet alapszabályát mégis módosítani nem csupán kimondani az új Ptk. szerinti továbbműködést és az alapszabály új Ptk-nak, valamint az Lsztv-nek való megfelelését.

Véleményünk szerint négy esetben:

·         Először is, ha olyan objektív szükséglet merül föl, mely a lakásszövetkezet helyzetéből adódik, pl csökkenteni, növelni szükséges az igazgatóság létszámát, szerepelnek a tisztségviselők az alapszabályban és tisztújítás lesz, a kamerarendszer létesítése miatt az alapszabályt módosítani kell, egyáltalán bármilyen praktikus okból elkerülhetetlennek tűni az alapszabály szövegének  a megváltoztatása.

·         A második ok az alapszabály 2012 előtti, illetve nem hajtották végre a 2011. júliusi 2011. évi LXXVI. Tv-ben meghatározott, előírt alapszabály módosításokat, ugyanis ezt észlelve, mivel erre is élő törvényi kötelezés van, az eljáró cégbíróság nagy valószínűséggel kötelezni fogja a lakásszövetkezetet ennek a módosításnak a végrehajtására.

·         A harmadik ok pedig, hogy az alapszabálynak konkrét rendelkezése egyértelműen ellentétes az Lsztv. valamelyik rendelkezésével. Ha ezt a lakásszövetkezet nem, de a cégbíróság észleli, akkor kötelezni fogja a lakásszövetkezetet az alapszabály törvénynek (Lsztv-nek) megfelelő módosítására. (Ezért különösen is ajánljuk, hogy a szövetkezetek e tekintetben is vizsgálják felül meglévő alapszabályaikat)

·         A negyedik ok pedig, hogy a lakásszövetkezetek dönthetnek úgy, hogy bár az Lsztv. alapján minden lényeges kérdést az új Ptk-tól függetlenül leszabályoztak jogszerűen a saját alapszabályukban, és az alapszabályuk egyébként megfelel az Lsztv. rendelkezéseinek, mégis vannak olyan az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó fejezetében található olyan rendelkezések melyeket célszerű a saját alapszabályukban is szerepeltetni. Az e vonatkozásban szóba jöhető rendelkezéseket a 2. sz. mellékletben közöljük.

Ebben a kérdéskörben jelezzük, hogy az eddigi tapasztalatok alapján várható, hogy az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó kógens szabályait a lakásszövetkezeti alapszabályokba be kell építeni, de az kérdéses, hogy erre már most a hiánypótlási eljárásban kötelezik a nem így eljáró, az alapszabályában ezeket a rendelkezéseket nem szerepeltető lakásszövetkezeteket, vagy ezt csak egy későbbi időpontbab fogják megkövetelni. Jogalkalmazó álláspontunk szerint mind a két megoldás elképzelhető, éppen ezért, azt javasoljuk, hogy akinek az első három ok bármelyike miatt módosítania kell az alapszabályát, az már vegye figyelembe az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó fejezetének jelzett, kógensnek tekinthető rendelkezéseit.

A csatolt (1. és 2. sz.) mellékletekhez:

·         Álláspontunk, hogy csak a lakásszövetkezet igazgatósága tudja kellő vizsgálat alapján eldönteni, hogy a 2015. évi köz-, küldöttgyűlésen az új Ptk-hoz történő alkalmazkodás tekintetében milyen Ptk-val összefüggő, alapszabályt érintő döntés szükséges. Ezért az 1. számú mellékletben javasolt határozatmintákból a helyi vizsgálat alapján kell kiválasztani a megfelelő formát.

·         A Ptk. jogi személyekre vonatkozó fejezete szabályait egyértelműen általánosabbnak tekinthetjük, viszont ezzel együtt a jogi személyekre vonatkozó szabályokat, tekintettel arra, hogy a lakásszövetkezet jogi személy, mindenképpen a lakásszövetkezetekre vonatkozónak is kell tekintenünk. 

 

Az értelmezés kettőssége ott van, hogy:

·         vagy azt mondjuk, hogy minden érdemi és szükséges szabályt tartalmaz a teljes egészében kógens (tehát eltérést nem engedő) lakásszövetkezeti törvény, így jogi személyekre vonatkozó Ptk. szabályokat, mint mögöttes szabályokat nem kell alkalmazni, (ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy vannak olyan rendelkezések, melyek a maguk konkrét formájában, tartalmát tekintve részben hiányoznak az Lsztv-ből, és pluszszabályozási elemet jeleníthetnek meg)

·         vagy azt mondjuk, hogy bizonyos kérdésekben mégis alkalmazást igényelnek/igényelhetnek a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályai arra tekintettel, hogy a jogalkalmazási sorrendben a legfelső legáltalánosabb kategóriába tartozó, a jogi személyekre vonatkozó kötelezően alkalmazandó Ptk. szabályokról van szó (a 2. mellékeltben már ezek szerepelnek), és ezek mellett és ezekkel együtt kell kötelezően figyelembe venni a lakásszövetkezetekről szóló törvényt.

 

A jogi személyekre vonatkozó szabályokat jogi személyre, a lakásszövetkezetre is alkalmazni kell, csak ezért mert a lakásszövetkezet nem szerepel a Ptk-ban ez az elv még nem annulálódik. Ugyanakkor pedig konkrétan megvizsgálva ezeket a rendelkezéseket, szabályokat, azt is látjuk, hogy inkább pozitív hatásuk van a lakásszövetkezeti alapszabályokra - gondolhatunk itt az iratbetekintésnél a felvilágosítás megtagadásának, vagy nyilatkozattételhez kötésének lehetőségére, illetve az egy éves jogvesztő határidőre a bírósági felülvizsgálatnál, stb. -, így a lakásszövetkezeti törvény alapján megalkotott alapszabály csak teljesebbé válik.

Összefoglaló jelleggel egyszerűen úgy fogalmazhatjuk meg a jelenlegi helyzetet, hogy az új Ptk. minden jogi személyre vonatkozik ugyan, de a lakásszövetkezetekre elsődlegesen az Lsztv. rendelkezéseit kell alkalmazni, és csak annyiban kell a Ptk. szabályait amennyiben az Lsztv. valamely lakásszövetkezeti kérdést nem szabályoz. Ez a kör elsődleges értelemzés szerint minimális, mivel az Lsztv. a lakásszövetkezetek vonatkozásában lényegében teljes szabályozást ad. Rendszertanilag és logikailag viszont az Lsztv. szabályozását vélhetőleg a jogi személyekre vonatkozó Ptk. szabályok mögött lenne helyes elhelyezni, ebből viszont az  a következtetés adódik, hogy a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályozása mégiscsak magasabb rendű, mint a konkrét lakásszövetkezeti fejezeti szabályok (és ebből a szempontból mindegy, hogy a lakásszövetkezetekről külön törvény rendelkezik). Valószínűleg ennek a jogalkalmazási sorrendi igénynek a jogalkotó előbb-utóbb érvényt fog szerezni, elképzelhető, hogy már a változásbejegyzési hiánypótlási eljárásban, vagy ha nem, akkor a közeli jövőben egy hivatalbeli törvényességi felügyeleti eljárásban. A lakásszövetkezetek éppen ezért dönthetnek úgy is, hogy az alapszabályukat úgy módosítják, hogy az Lsztv. mellett azzal összhangban figyelembe veszik az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályai közül azokat is, melyek nem ellentétesek az Lsztv. rendelkezéseivel.

A LOSZ álláspontja szerint, ha a lakásszövetkezet (ideértve a garázs-, üdülő-, nyugdíjas-, és műhelyszövetkezeteket is) közgyűlése (küldöttgyűlése) kijelenti, hogy a lakásszövetkezet alapszabálya megfelel az új Ptk. és az Lsztv. rendelkezéseinek, összhangban is van azokkal, akkor a lakásszövetkezet semmilyen mulasztást nem követ el. Akkor sem, ha egyébként a cégbíróság, úgy dönt (most, vagy később), hogy ez nem így van, és megmondja, hogy az alapszabályt mégis módosítani kell. Mindez természetesen kedvezőtlen is lehet, ha pl. a cégbírósági végzés valamikor nyáron még egy alapszabály módosító köz(küldött)gyűlés tartását írja elő. Ugyanakkor előny is, mert a cégbíróság pontosan ki is mondja, hogy az alapszabályban mit és hogyan kell módosítani.  A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a hiánypótlás és az ismételt alapszabály módosításra kötelezés akkor is elképzelhető, ha a lakásszövetkezet benyújt egy alapszabály módosítást, még akkor is, ha teljes körűen figyelembe veszi az általunk a jogi személyekre vonatkozó fejezet tartalmával összefüggésben javasoltakat, ugyanis a cégbíróságnak lehet a miénktől eltérő véleménye.

 Azt viszont nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy új Ptk. szövetkezetekre vonatkozó szabályait nem kell a lakásszövetkezetekre alkalmazni, mert nem csak általánosabbak, mint az Lsztv. szabályok, hanem az Lsztv. rendelkezéseivel mellérendelten léteznek. Alapszabály módosítást (alkotást) illető megjegyzés:

Arra tekintettel, hogy a Ptk. szövetkezetekre vonatkozó szabályai nincsenek összhangban a lakásszövetkezeti törvény szabályaival (a Ptk. szövetkezetekre vonatkozó szabályainak figyelembe vétele így nem is tanácsos) és a jogi személyeknél is szükséges lehet értelmezési  finomítás, elég valószínű, hogy a jogalkotó, őt megelőzően esetleg már a cégbíró,  meg fogja próbálni a két szabályozás közelítését, (jogalkotó esetében könnyen járhat a jelenleg hatályos szabályozás jelentősebb erodálódása is),mindenképpen célszerűnek mondható jogi háttérsegítség igénybevétele a jövőbeni alapszabály módosításával (alkotásával) összefüggésben.

                                                                                                         

LOSZ Elnökség

 

Az 1. és 2. sz. mellékletek innen letölthetők

 

 

 

További hírek:

Ma 2017. 10. 23, hétfő, Gyöngyi napja van. Holnap Salamon napja lesz.