Hírlevél

 

Béren kívüli – cafeteria - juttatások adóterhe, változások az adózásában
Személyi jövedelemadó

 


A 2015. január 1-e utáni adóváltozások érintették a cafeteria munkáltatói, béren kívüli szolgáltatásokat (1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról - A kifizetőt terhelő adó - 69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.)
A béren kívüli juttatások egyedi korlátainak mértéke 2015-ben is változatlan marad. A juttatások együttes alkalmazására vonatkozóan megszűnik az ún. „500.000 Ft-os szabály” és bevezetésre kerül a keretösszeg, illetve a rekreációs keretösszeg fogalma.
Keretösszeg: 35,7%-os adózás (az egyes juttatásokra vonatkozó értékhatárig, a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 % szja-t és 14 %  eho-t, összességében 35,7%) mellett összesen legfeljebb 200 000 Ft/fő/év keretösszegig (ez a munkáltatónak 271.400.- Ft-os költségnek felel meg) juttatható legnépszerűbb béren kívüli juttatások:


Juttatás típus
Cafeteria 2014 juttatások

Értékhatár
Cafeteria 2014 értékhatárok

Felhasználhatóság

Iskolakezdési támogatás utalvány

a minimálbér 30%-áig / gyermek / szülő / év

Felhasználható tankönyv, taneszköz és ruházati termékek vásárlására a tanévkezdést megelőző 60 naptól év végéig

Helyi közlekedési bérlet

a bérlet árának összegéig

Helyi közlekedési bérlet juttatása vagy a helyi közlekedési bérlet árának térítése

Étkezési Erzsébet-utalvány

8 000 Ft / hó

Fogyasztásra készétel valamint melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására használható

Önkéntes Egészségpénztári és


Önsegélyező pénztári tagdíj hozzájárulás

a minimálbér 30%-áig / hó

Egészséggel kapcsolatos termékek vásárlása és szolgáltatások igénybevétele

Tagok segélyezése szigorúan meghatározott keretek között: szociális célra, egészséggel kapcsolatos termékek beszerzése

Önkéntes Nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulás

a minimálbér 50%-áig / hó

A pénztártag a  nyugdíjkorhatár elérését követően jogosult szolgáltatásokra.

Munkahelyi étkeztetés

12 500 Ft / hó

Munkahelyi étkezdén belül történő étkeztetés

 

Rekreációs keretösszeg: 35,7%-os adózás mellett (minden juttatás értékének 1,19-szerese után 16% szja-t és 14% eho-tkell fizetnie a munkáltatónak) összesen legfeljebb 450.000.- Ft/fő/év keretösszegig juttatható béren kívüli juttatások (ez a munkáltatónak 618.750.- Ft-os költségnek felel meg):


Juttatás típus
Cafeteria 2014 juttatások

Értékhatár
Cafeteria 2014 értékhatárok

Felhasználhatóság

Széchenyi Pihenő Kártya (SzÉP kártya)

összesen 450 000 Ft / év (alszámlánként  értékhatárokkal)

3 alszámlán, külön felhasználási szabály alá tartozó juttatás

    · vendéglátás
       alszámla

   · 150 000 Ft / év

Felhasználható éttermi és mozgó valamint egyéb vendéglátásra, gyógyfürdő- és strandbelépőre, illetve a szálláshely-szolgáltatással egyidejűleg a szálláshelyen igénybe vehető bármely szolgáltatásra

    · szálláshely
       alszámla

  · 225 000 Ft / év

Felhasználható szálláshely-szolgáltatásra, belföldi utazásszervezésre (előre összeállított utazási csomagokra), gyógyfürdő- és strandbelépőre, illetve a szálláshely-szolgáltatással egyidejűleg a szálláshelyen igénybe vehető bármely szolgáltatásra

    · szabadidő
       alszámla

   · 75 000 Ft / év

Egészségügyi szolgáltatásokra, kulturális programokra, sport, szabadidős és wellness tevékenységekre, sportrendezvények részvételi díjára, fürdők és élményparkok igénybevételére, belvízi séta- és kirándulóhajókra, idegenvezetésre és szálláshely-szolgáltatásra

A rekreációs keretösszeget a keretösszeggel együtt kell figyelembe venni.

Kedvezményes adózással (35,7 %) a 200 ezer és 450 ezer forint közötti sávot kizárólag csak SZÉP-kártyával lehet kitölteni.
Az a munkavállaló, aki úgy dönt, hogy nem szeretné – a fenti három jogcímen - kihasználni a rekreációs keretet, a munkáltatója viszont évi 200 ezer forintnál magasabb összeget biztosít számára, a nettó 200 ezer forint fölé eső rész  1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t, tehát 51,17 százalékos közterhet kell fizetni. Akkor is ezzel a kulccsal adóznak az egyes juttatások, ha a rájuk vonatkozó értékhatárt lépi át az összeg.
Szintén 51,17 % (a nyújtott összeg 1,19-szerese után 16 % szja-t és 27 %k eho-t) kell fizetni a cégtelefon használata, a csoportos életbiztosítás, a csekély értékű ajándék és a szabályzat alapján adott áru vagy szolgáltatás, vagy arra szóló összeg (célzott termék, szolgáltatás) után, ahogy eddig is. Abban sincs változás, hogy ebben a kategóriában  sem összesen, sem az egyes juttatásokra nem határoz meg felső összeg határt az szja-törvény.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kétféle juttatási formát kombinálni lehet, azaz a SZÉP kártyán kívüli béren kívüli juttatásokat évi 200 ezer forintig, valamint ezen felül a SZÉP kártyára utalást 250 ezer forintig az idei kedvező adóteher mellett lehet a munkavállalók számára biztosítani (azaz összességében 450 ezer forint a kedvezményes adózású keret). 
Az új szabályozás nem érinti tehát azokat a munkáltatókat, akik legfeljebb 200 ezer forint értékű juttatást adnak 2015-ben. Ha magasabb a cafeteria keret, akkor vagy korlátozni kell a munkavállalók választását, vagy valakinek – a munkavállalónak vagy a munkáltatónak – be kell vállalnia az esetlegesen magasabb közterhet. Kivéve, ha SZÉP-kártyával „pótolják” a hiányzó hányadot dolgozónként legfeljebb évi 450 ezer forintig (a munkavállalóknak érdemes először a 200 ezer forintos keretet feltölteni az első csoportba tartozó juttatásokkal, majd válasszák a SZÉP- kártyát évi 250 ezer forintig, hogy se a munkavállaló, se a munkáltató költsége ne nőjön).
A béren kívüli juttatások keretösszegének és rekreációs keretösszegének alkalmazása:
A béren kívüli juttatások esetében 2015-ben három lépcsőben kell megállapítani a juttatások adómértékét:
1) az egyes juttatási elemek egyéni korlátaira vonatkozóan,
2) az ún. keretösszeg szabálya alá eső béren kívüli juttatások összességére vonatkozóan és
3) az ún. rekreációs keretösszeg szabálya alá tartozó béren kívüli juttatások összességére vonatkozóan.
A keretösszeget és a rekreációs keretösszeget is a munkaviszonyban töltött naptári napok számával kell arányosítani. A juttatások adómértékének meghatározásakor fenti szabályokat egymásra épülően kell alkalmazni.
Fenti korlátokon és keretösszegeken belül a juttatás adója 35,7%, míg a korláton és/vagy keretösszegeken felüli összegek 51,17% adófizetési kötelezettséget keletkeztetnek.
A munkavállalónak „Munkavállalói cafeteria nyilatkozat” formátumban – a munkáltatói cafetera szabályzatnak megfelelően - kell a munkáltató felé nyilatkoznia az általa igénybe vett keretösszegről, rekreációs keretről (a kedvezményes 35,7 %-os adófizetési kötelezettséggel járó) és a kedvezményesnek nem számítható béren kívüli (51,17 %-os adófizetési kötelezettséggel járó) juttatásokról.
 A béren kívüli juttatások adminisztrációját érintő változások:
Az egyes elemekre vonatkozó korlátok és a keretösszegek túllépése miatti megállapítási, bevallási és adófizetési kötelezettség keletkezésének ideje változik:

  • kilépő dolgozók esetében a munkaviszony megszűnésének hónapja kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni a felmerülő többlet terhet. 
  • az egész évben jogviszonyban lévő munkavállalók esetében a korábbi májusban történő bevallási kötelezettség helyett az évzárás hónapja kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni a felmerülő plusz közterheket. 

Társasági adó és abban bevallási változás

Tájékoztatjuk továbbá a lakásszövetkezetek és a megyei szövetségek tisztségviselőit, hogy a NAV „TAONY” néven új nyomtatványt rendszeresített abból a célból, hogy az érintett szervezetek társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot tegyenek. Korábban ezt a 1301-es nyomtatvány „E” rovatában lehetett megtenni. Az adózás rendjéről szóló törvény 31.§ (5) bekezdése annyiban változott meg 2014. január 1-től, hogy a bevallást helyettesítő nyilatkozatot a tárgyévet követő május 31. napjáig lehet elküldeni. (Korábban ez február 15. volt.)

Továbbra is csak azok tehetnek nemleges nyilatkozatot, akiknek vállalkozási tevékenységből a tárgyévben nem származott bevétele és a vállalkozási tevékenységet érintően költséget és ráfordítást sem számoltak el.

A nyilatkozat és a hozzá tartozó kitöltési utasítás a NAV honlapjáról már letölthető.
http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok
_nav/nyilatkozatok/NAV_TAONY.html

További információ, hogy a korlátlan idejű veszteség elhatárolás 5 évre csökken. Pontosabban korlátozzák az elhatárolt veszteség felhasználására nyitva álló határidőt. Az eddigi időbeli korlát nélküli szabályozást 2015-től felváltja egy ötéves felhasználási korlát. 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és még nem érvényesített elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet felhasználni A veszteségek továbbra is keletkezésük sorrendjében írhatók majd le.
Helyi adók
A helyi önkormányzatok lehetőséget kaptak magánszemélyeket (társasházakat) terhelő új adónemek bevezetésére. Két korlátozó feltétel van:
- nem eredményezhet kettős adóztatást (tehát csak olyasmit adóztathatnak meg, amit addig még nem terhelt adó)
- nem tilthatja (más) törvény
Változás az 1 százalékos felajánlásoknál
2015-ben minden személyi jö vedelemadó (szja) 1 %-ot felajánló magánszemély rendelkezhet postai illetve elektronikus levelezési címének a kedvezményezettel való közléséről. A törvényváltozással megnyílik a civil szervezeteknek az a lehetőség, hogy az adományozók közvetlen és pontos tájékoztatásával növeljék az átláthatóságot és bizalmat. Ebből az is következik, hogy az idei évtől a rendelkező nyilatkozat formátuma is megváltozik, az új nyilatkozat tartalmazza az adózó postai illetve elektronikus levelezési címét, valamint az ezek kiadásához megadható hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozatot is.
Az adományok etikus felhasználása, az átláthatóság és bizalom növekedése elkerülhetővé teszi a sajtóban is nyilvánosságra került visszaéléseket illetve azokat a károkat, melyeket az említett esetek a civil szektor kevesebb nyilvánosságot kapó, ámde megbízhatóan működő nagy többségének okoznak. A jogszabály módosítása szerint a kedvezményezett szervezeteknek – a LOSZ tekintetében az Otthonunk Közhasznú Alapítványnak - előzetesen igazolnia kell a kedvezményezetté válás feltételeit, mely alapján az adóhatóság minden év január 1-jén a honlapján teszi közzé az adott rendelkező évben felajánlásra jogosult kedvezményezettek listáját. A módosítással elkerülhető, hogy egyes felajánlások kárba vesszenek azáltal, hogy a támogatandó szervezetről csak utólag derül ki, hogy nem felelt meg az előírt feltételeknek.
Ezúton is közöljük, hogy a LOSZ által alapított Otthonunk Közhasznú Lakásszövetkezeti és Társasházi Alapítvány minden tekintetben megfelel a jogszabályi követelményeknek és 2015-ben is széles körben  várjuk a támogató felajánlásokat. A felajánlásra vonatkozó felhívást és az új formátumú nyilatkozatot első ízben a 2015. februári Otthonunk – online újságunkban, illetve a www.losz.hu honlapunkon is közzé tesszük.
A hírlevélben foglalt adózási témákkal kapcsolatban felmerülő további kérdésekre egyedi megkeresések alapján készséggel adunk tájékoztatást.

 

Budapest, 2015. január 16.

 

 

Farkas Tamás - elnök
Sánta Józsefné - irodavezetõ
1146 Budapest, Hermina út 57.
Telefon: 36 1 331-1313, Fax: 36 1 331-1396
e-mail: losz@losz.hu,
internet: www.losz.hu