Hírlevél

Tájékoztató
a 280/2015. (IX. 22.) Korm. rendelet a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról


Az elmúlt évben elfogadott „ A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet alkalmazásával kapcsolatban a Kormány azt az álláspontot képviseli, hogy az említett rendeletnek számos olyan szabályozási eleme van, amely annak idején a 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendeletből került átemelésre, azonban ezek mai, gyakorlati alkalmazására nincs szükség (karbantartás megfelelőség ellenőrzés, üzemügyelet fenntartása, stb.).
Ez a kormányzati álláspont egyidejűleg a felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák ellenőrzésével járó költségek csökkentését, mérséklését is szorgalmazza, ezzel – a rezsicsökkentésre irányuló kormányzati célokkal összhangban – elsősorban a felvonót üzemeltető társasházak, lakásszövetkezetek kiadásaira lesz hatással. A már hivatkozott rendelet módosításának szükségességét mindezen túl a Kormány azzal is indokolta, hogy szükségessé vált a felvonók létesítésével, átalakításával, áthelyezésével és megszüntetésével kapcsolatos eljárások egyszerűbbé és olcsóbbá tétele is. A 280/2015. (IX. 22.) Korm. rendelet a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet módosításával a becslések szerint rövidtávon évi 100 – 150 ezer Ft-tal mérséklődhetnek a lifteket üzemeltetők kiadásai. Különösebben nem említett célként lehet arról is hallani, hogy a felvonók ellenőrzése az Első Nemzeti Közműszolgáltató által végzett tevékenységek körébe is bevonható lehetne.
A LOSZ természetszerűleg egyetért a felvonókat üzemeltetők költségeinek mérséklésével, ugyanakkor viszont nem járhat ez az intézkedés sorozat a berendezések üzemeltetésével járó biztonsági kockázatok növekedésével. A LOSZ a rendelet véleményezésekor – kikérve pártoló tagjának, mint az ágazati szakszövetség tagjának a véleményét – és avval egyetértve nem támogatta a kötelező rendeleti szabályozás helyett előtérbe kerülő, az üzemeletetői felelősség tudatos vállalását és a helyi adottságoknak legjobban megfelelő ellenőrzési rendszer kialakítását.
Mindezekre tekintettel a LOSZ aggályosnak tartja a módosított rendelet alábbi szakaszait és keresi annak lehetőségét, hogy a vitatott szakaszok kedvező irányban változzanak is.
1./
(4) Az R. 10. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A műszaki felülvizsgálatok elvégzésének kötelezettsége nem áll fenn a veszélytelenített berendezések, valamint a nyilvántartott szervezet, az ellenőr, a karbantartó vagy a Hatóság dokumentált intézkedésének hatására balesetveszély esetén leállított berendezések tekintetében.”

Álláspontunk szerint ez a pont lehetőséget ad az üzemeltető számára, hogy a karbantartóval közösen             kivonjanak felvonót a felülvizsgálat és a karbantartás alól és azt „leállított“ státuszban üzemeltessék. A felülvizsgálatok törlését csak a veszélytelenített berendezések esetében látjuk indokoltnak, a balesetveszélyt el kell hárítani, vagy a berendezést veszélyteleníteni kell.
2./
5. § (1) Az R. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kötelező műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatokat naptári évenként a 20 évnél nem régebbi vagy felújított berendezés esetében, valamint kisteherfelvonó esetében évente felváltva egy fővizsgálatot és egy ellenőrző vizsgálatot, egyébként félévenként felváltva egy fővizsgálatot és egy ellenőrző vizsgálatot kell a nyilvántartott szervezettel elvégeztetni.”

Az ellenőrzések számának drasztikus csökkentése jelentősen emeli az üzemeltetőre háruló szakmai döntések számát, melyhez, főleg a társasházak esetében teljesen hiányzik a megfelelő szakmai háttér. Így az ellenőrzéseknél megspórolt forintok többszörösét kell a megfelelő szintű információkért kifizetni. Ha evvel egy időben a szakcég által a karbantartások elvégzése során nyújtott támogatás is csökken a gyakoriság miatt, az üzembiztonság, biztonság és balesetek területén komoly kockázattal kell számolni. (gyakorlatilag megszűnik a karbantartás szakszerűségének vizsgálata, az un. felügyelői ellenőrzés)
3./
11. § Az R. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A berendezések karbantartását a gyártói utasításban foglaltak szerinti gyakorisággal kell végezni. Ha a gyártói utasítás másként nem rendelkezik, két egymást követő karbantartás között a 20 évesnél nem régebben üzembe helyezett vagy felújított berendezés esetében 70 naptári nap, egyéb esetben 35 naptári nap telhet el.”

Álláspontunk szerint a karbantartási gyakoriság meghatározása csak a gyártói utasítás illetve évjárat alapján nem elégíti ki a tényleges igényeket. A gyártói utasítás is normál használati körülmények mellett értelmezhető, ettől a helyszíni adottságok miatt a tényleges munkákat az adott körülményekhez kell meghatározni.
Az eddigi – európai szinten is kiváló - baleseti statisztika nagymértékben a karbantartások szakszerűségének az eredménye. Mindenképpen javasoljuk az eddig kialakult havi karbantartás szükségességének fenntartását (a felvonó életkortól függetlenül), minden személyszállításra alkalmas felvonó esetében.
4./
14. § Hatályát veszti az R.
e) 26. §-a.

(a módosítás előtt hatályos 26.§ a következőket tartalmazta:  26.§ (1) Minden, e rendelet hatálya alá tartozó berendezést a létesítésétől, illetve teljes felújításától számított 20 naptári év elteltével, és ezt követően 20 évente az éves fővizsgálat helyett szabványossági felülvizsgálatnak kell alávetni. Ezt megelőzően a berendezést - szükség esetén - olyan módon kell teljes felújításnak alávetni, átalakítani vagy kicserélni, hogy az a felülvizsgálat időpontjában érvényes létesítési biztonságtechnikai előírásoknak megfeleljen. Ez az építési vonatkozású előírásokra nem vonatkozik. A megfelelő átalakítás vagy csere elmulasztása esetén a berendezést le kell állítani. A műemlék épületek berendezéseinek esetében a korlátozott lehetőségekre tekintettel az átalakítás mértékét egyedileg kell meghatározni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést először 2020. január 1-jét követően kell alkalmazni.)

A R. 26.§ törlése más intézkedés bevezetése nélkül történt meg, így felettébb kockázatos helyzet alakult ki. Gyakorlati tapasztalatokkal támasztható alá, hogy a tulajdonosok – különösen a társasházak nem kevésbé a kisebb lakásszámot kezelő lakásszövetkezetek esetében - a jogszabályban előírt kötelezettség híján nem tekintik fontosnak a felvonók biztonsági szintjének megőrzését, javítását, ennek következtében a használatban lévő berendezések biztonsága jelentősen romlik.
*****
A lakásszövetkezeti tagok, társasházi tulajdonosok terheinek csökkentésével egyetértve, ám az utas biztonság iránti elkötelezettséggel a fenti észrevételeken túl az alábbiakat javasoljuk még:
Az üzemelő felvonókra az MSZ EN 81-80 szabvány vonatkozik, de ez a magyar jogrendbe nem épült be, így a rendelet indoklásában tett szakmai hivatkozás korrekt, de jogszabály hiányában az alkalmazhatósága kétséges. A hatályos szabályozás szerint 2020. január 1-je utáni átfogó szabványossági felülvizsgálatot a használatban lévő felvonók esetében kiválthatónak tartjuk egy MSZ EN 81-80 szabványnak eleget tevő veszélyhelyzetet értékelő, éves fővizsgálattal egybekötött, vagy attól elkülönült vizsgálattal, szűréssel. Ez az értékelés alapul szolgálhat az érintett felvonó rövid, közép és hosszú távú felújításának ütemezéséhez és egyidejűleg megfelelő képet is ad a felvonó adott időpontban fennálló műszaki-biztonsági állapotáról is. Javasoljuk, hogy a szabványossági felülvizsgálat díja kerüljön hatósági árként rögzítve és az ne haladja meg az éves fővizsgálat díját.

 


Budapest, 2015. október 26.
LOSZ Elnöksége

 

 

 

 

Farkas Tamás - elnök
Sánta Józsefné - irodavezető

1146 Budapest, Hermina út 57.
Tel: +36 1 331-1313
Fax: +36 1 331-1396

email: losz@losz..hu
internet: www.losz.hu