Hírlevél

 

Az elektronikus kapcsolattartás szabályai polgári perben

2015. végén, a 182. számú Magyar Közlönyben jelent meg a polgári perrendtartásról (Pp.) szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvény, mely bővíti és pontosítja a Pp. polgári per során irányadó elektronikus kapcsolattartási szabályait. Az új szabályokat fő szabály szerint 2016. január 1-től kell alkalmazni.

Elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek köre

A Pp. hatályos rendelkezései meghatározzák az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek alanyi körét, amelynek értelmében a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselővel eljáró felek esetén a jogi képviselők - a Pp.-ben meghatározott kivételektől eltekintve - kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bírósággal.
A 2016. január 1-től hatályos módosítás a gazdálkodó szervezetek teljes köre helyett csak a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteket kötelezi elektronikus kapcsolattartásra.
A Pp. szabályozása alapján gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó.
Emellett az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A belföldi székhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek a bírósággal papír alapon, illetve önkéntes választásuk szerint elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot, mivel elektronikus úton történő kapcsolattartásra való kötelezésük az uniós és nemzetközi szabályozás miatt több okból nem lehetséges.

Eljárási szabályok

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kötelező elektronikus kapcsolattartás keretében a gazdálkodó szervezetek a képviselő (jogi képviselő, törvényes képviselő vagy szervezeti képviselő) személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével tarthatják elektronikus úton a kapcsolatot a bírósággal.
A törvény a gazdálkodó szervezet esetében arra biztosít lehetőséget, hogy választása szerint - a már rendelkezésére álló - a gazdálkodó szervezet azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével, azaz a Hivatali kapuján keresztül is tarthatja a kapcsolatot a bírósággal.

A közigazgatási szervek esetében a törvény egyértelművé teszi, hogy abban az esetben is, ha nem minősül gazdálkodó szervezetnek, és ha nem közigazgatási perben jár el, akként köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a bírósággal, hogy az elektronikus benyújtás során a képviselő Ügyfélkapujának igénybevétele helyett, a közigazgatási szerv Hivatali kapujának igénybevételét is választhatja, kivéve, ha ügyvéddel jár el.

Az ügyész a peres eljárásokban elektronikus útra kötelezettként jár el, e kötelezettségének a Legfőbb Ügyészség Hivatali kapujának igénybevételével tesz eleget.

A módosítás a jogi képviselet visszavonásával kapcsolatban kimondja, hogy amennyiben a fél a jogi képviselet visszavonására irányuló nyilatkozatot elektronikus úton teszi, azt a bírósággal való elektronikus kapcsolattartás vállalásnak kell tekinteni. Ebben az esetben a fél a per későbbi szakaszában a beadvány papír alapú benyújtásával egyidejűleg kérheti a bíróságtól a papír alapú eljárásra való áttérés engedélyezését. Az áttérés engedélyezésének kérelmezésekor a jogi képviselő nélkül eljáró félnek valószínűsítenie kell, hogy körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene.

Mivel az elektronikus kézbesítési rendszeren keresztül a bíróság csak azt követően tud kapcsolatba lépni a féllel, ha először a fél lép kapcsolatba vele elektronikusan, ezért a keresetlevél alperes részére történő kézbesítése a per kezdetekor még kizárólag papír alapon tud megtörténni.  A keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg a bíróság felhívja az alperest arra, hogy ha elektronikus útra kötelezett, beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, és tájékoztatja a nem elektronikus úron történő benyújtás következményeiről.

Perbehívás esetén az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt perbe hívhatja. A perbehívást a perbehívónak kell a perbehívottal írásban közölnie. A törvény erre tekintettel rögzíti, hogy az elektronikus kapcsolattartásról való tájékoztatási kötelezettség is a perbehívót terheli a perbehívott irányába.

Az elektronikus kapcsolattartás esetén a kézbesítési tárhelyhez kizárólag a természetes személy teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével lehet hozzáférni, amely kizárólagos jogosultság. Erre tekintettel a módosítás biztosítja a kézbesítési vélelem megdöntésének lehetőségét. A vélelem megdöntésére azonban kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a kézbesítési tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát a kérelmező önhibáján kívüli okból nem tudta gyakorolni.

A törvény az elektronikus úton kapcsolatot tartó feladatává teszi a papír alapú okiratok elektronikus okirati formába történő átalakítását és megőrzését. A papír alapú okiratok digitalizálására abban az esetben van szükség, ha az irat nem elektronikus formában áll rendelkezésre.

A Pp. 69. § (1) bekezdése alapján írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát első jelentkezése alkalmával az iratokhoz csatolás végett a bíróságnak bemutatni. A törvény ez alól a szabály alól kivételt biztosít, és rögzíti, hogy a meghatalmazást elektronikus formába átalakítva kell az elektronikus úton benyújtott keresetlevélhez, illetve beadványhoz csatolni. Az eredeti meghatalmazást akkor kell bemutatni, ha erre a bíróság felhívja a jogi képviselőt, mert az elektronikus úton csatolt meghatalmazás és az eredeti írásbeli meghatalmazás egyezőségének megállapítása érdekében szükséges. Természetesen, amely iratok elektronikusan állnak rendelkezésre, azokat elektronikusan kell továbbítani.

A törvény értelmében az okirat akkor tekintendő elektronikus okirati formába átalakított digitális okiratnak, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papír alapú okiratéval.

A törvény vélelmet állít fel a tekintetben, hogy a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módokat és technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák.

Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztik. E rendelkezés indoka a következő. A Pp. 103. § (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy a határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár. A Pp. 105. § (4) bekezdése szerint ugyanakkor a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. Az e szabálynak megfelelő rendelkezést az elektronikus kapcsolattartás esetén is indokolt rögzíteni, hiszen az elektronikus kapcsolattartás eszközei nemcsak a bírósági hivatali időben állnak rendelkezésre.
Tekintettel arra, hogy a papír alapú iratok digitalizálása - nagy mennyiségű irat esetében - időigényes folyamat, a bíróságnak pedig a benyújtott okiratokat elektronikus formában kell az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett fél számára továbbítani, ezért erre a törvény maximálisan öt munkanapot biztosít a bíróság számára, melyet a határidő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

A módosítás kimondja, hogy ha a képviselet ellátására jogszabály szerint több személy is jogosult (együttes képviseleti jog) - és az elektronikus kapcsolattartás nem a gazdálkodó szervezet, illetve közigazgatási szerv azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás (Hivatali kapu) igénybevételével történik -, a keresetlevélhez, illetve az első elektronikus úton benyújtott beadványhoz csatolni kell valamennyi személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a keresetlevelet, illetve a beadványt a benyújtó személy teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújtják be továbbá, hogy tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó személy kézbesítési tárhelyére történő kézbesítése.

Tekintettel arra, hogy a kézbesítési rendszer működőképessége meghatározott méret feletti adatok befogadása esetén veszélyeztetett, a törvény előírja, hogy a keresetlevelet valamint a beadványt a kézbesítési rendszer által biztonsággal befogadható méretben kell benyújtani. A befogadható méretre vonatkozó tájékoztatást az Országos Bírósági Hivatal a bíróságok központi internetes honlapján teszi közzé.

Ha a keresetlevél vagy a beadvány mérete a kézbesítési rendszer által biztonsággal befogadható nagyságot meghaladja, akkor azt több, a kézbesítési rendszer által biztonsággal befogadható részletben kell benyújtani. A részletekhez tartozó űrlapon olyan megjelölést kell alkalmazni, amelyből a részletek összetartozása egyértelműen kitűnik, továbbá minden részlethez tartozó űrlapon meg kell jelölni, hogy hány részletből áll a keresetlevél vagy a beadvány és ebből hányadik az adott részlet. A keresetlevél vagy a beadvány valamennyi részletének feltöltése esetén az utolsó részlethez kapott befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpontban kell a keresetlevelet vagy a beadványt a bírósághoz megérkezettnek tekinteni.

Távmeghallgatás

A törvénymódosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a felek és más perbeli személyek, így a tanúk, illetve a szakértők is, távmeghallgatás útján meghallgatásra, illetve kihallgatásra kerülhessenek.

A zártcélú távmeghallgatást a bíróság pervezető (nem megfellebbezhető) végzéssel rendeli el, ha ennek törvényi feltételei fennállnak (azaz: ha célszerűnek látszik - különösen, ha az az eljárás lefolytatását meggyorsítja -, vagy a meghallgatás, illetve a kihallgatás  a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás kitűzött helyszínén jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna.)
(7) A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás során biztosítani kell, hogy a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás kitűzött helyszínén jelen lévő résztvevők láthassák a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben a meghallgatott személyt, valamint a meghallgatott személlyel egyidejűleg ott-tartózkodó valamennyi személyt. Biztosítani kell továbbá, hogy a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségnek minden pontja látható legyen a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás kitűzött helyszínén jelenlévő elnök (bíró), illetve bírósági titkár számára. A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben tartózkodó meghallgatott személy részére is biztosítani kell, hogy követhesse a tárgyalás menetét.

A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra vagy egy másik bíróságon vagy egy egyéb - a zártcélú távközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező - szervnél rendelkezésre bocsátott helyiségben kerülhet sor. A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás során a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás helyszíne és a meghallgatott személy tartózkodási helye (a másik bíróság vagy az egyéb szerv) között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja. A távmeghallgatás során biztosítani kell, hogy a tárgyaláson jelen lévő résztvevők láthassák a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben a meghallgatott személyt, valamint a meghallgatott személlyel egyidejűleg ott-tartózkodó valamennyi személyt.

A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatáson olyan technikai feltételeket kell teremteni, hogy az biztosítani tudja, hogy a távmeghallgatás helyszínéül szolgáló helyiségnek minden pontja látható legyen a tárgyalást vezető elnök (bíró), illetve a személyes meghallgatást lefolytató elnök (bíró), illetve bírósági titkár számára, aki nem a meghallgatás helyszínén, hanem a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás kitűzött helyszínén van jelen. Ugyanakkor a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben tartózkodó meghallgatott személy részére is biztosítani kell, hogy követhesse a tárgyalás menetét.

Mivel a távmeghallgatás helyszínén nem tartózkodik bírósági alkalmazott, az azonosítás képi közvetítéssel történik, és emellett sor kerül a személyazonosító adatoknak a személyi adat- és lakcímnyilvántartást végző hatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal való összevetésére is a nyilvántartásba való betekintéssel.

Fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása

2016. január 1-től a perré alakult fizetési meghagyásos eljárásban is alkalmazni kell mind a választható, mind a kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket:
Ha a fizetési meghagyásos eljárás jogosultja (a perben felperes) elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy az elektronikus kapcsolattartást választja, akkor az ellentmondást követően - már a bíróság felé - előterjesztendő részletes tényállításait és az ügyre vonatkozó bizonyítékait elektronikusan kell benyújtania.
Ha a jogosult elektronikusan jár el, és ennek ellenére a kötelezett ellentmondásának előterjesztése után részletes tényállításait és az ügyre vonatkozó bizonyítékait nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság a pert megszünteti.
A fizetési meghagyásos eljárás kötelezettjét (a perben alperes) a bíróság már az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó általános rendelkezések alkalmazásával „szólítja meg” első alkalommal papír alapú kézbesítéssel és ellátja őt az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó megfelelő tájékoztatással. Ezt követően a Pp. előírásainak megfelelően az alperes, ha elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy az elektronikus kapcsolattartást választja, a jövőben már ezen az úton tartja a kapcsolatot a bírósággal.

A Pp. szabályaival való összhang megteremtése érdekében a törvény módosítja a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényt (Fmhtv.) is. A módosítás alapján a  közjegyző a jogosultat az ellentmondásról szóló értesítésben felhívja arra, hogy amennyiben a Pp. rendelkezései alapján elektronikus kapcsolattartásra köteles a perben, illetve erre nem köteles, de a Pp. rendelkezései alapján az elektronikus kapcsolattartást választja, úgy elektronikusan kell előterjesztenie a bíróság felé az ügyre vonatkozó részletes tényállításait és bizonyítékait, valamint a további beadványait. Tájékoztatja továbbá a jogosultat a nem elektronikus úton történő benyújtás jogkövetkezményeiről. Arról is tájékoztatnia kell a jogosultat, hogy ha az ügyre vonatkozó részletes tényállításait és bizonyítékait elektronikus úton kell benyújtania, illetve az elektronikus benyújtást választja, úgy az illetéket is elektronikusan vagy a Magyar Államkincstár illeték-bevételi számlájára kell megfizetnie. A közjegyző tájékoztatásának arra is ki kell terjednie, hogy amennyiben a jogosult részéről a perben a kapcsolattartás elektronikusan történik, és az ügyre vonatkozó részletes tényállításait és bizonyítékait nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság a pert megszünteti, illetve ha az egyéb beadványait nem elektronikus úton terjeszti elő, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy nyilatkozatot egyáltalán nem tesz.

Kapcsolattartás közigazgatási szervekkel és más hatóságokkal

A bíróságok a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kapcsolattartása során 2016. január 1. napját követően úgy kell eljárni, hogy a bíróság a hivatalos iratait a közigazgatási szerv vagy más hatóság részére kizárólag elektronikus úton kézbesíttetheti.
A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perek esetében a felperes a keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél terjesztheti elő. A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási szerv az ügy irataival együtt felterjeszti a másodfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez, amely azokat - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - továbbítja a bírósághoz.
A birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti per esetében pedig a keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani, aki a keresetlevelet az ügy irataival együtt felterjeszti a bírósághoz.
Tekintettel arra, hogy a közigazgatási szervekkel és más hatóságokkal a bíróságok elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot, a törvény a következőket rögzíti.
Az elektronikus eljárásra köteles felperesnek (pl. gazdálkodó szerv vagy a jogi képviselővel eljáró magánszemély) a keresetlevelét már az elsőfokú közigazgatási hatósághoz - illetve a birtokvédelmi ügyben a jegyzőhöz - is elektronikus út igénybevételével kell benyújtania. Ha a felperes elektronikus eljárásra nem kötelezett magánszemély, akkor papír alapon nyújtotta be a keresetlevelét a közigazgatási szervhez, illetve a jegyzőhöz. Ebben az esetben a közigazgatási szerv, illetve a jegyző köteles a hozzá benyújtott keresetlevél és a mellékleteit képező papír alapú okiratok digitalizálásáról valamint a papír alapú okiratok megőrzéséről, továbbá a felülvizsgálni kért határozat alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról gondoskodni.
Ha a felperes elektronikus úton nyújtotta be a keresetlevelét, abban az esetben a közigazgatási szerv, illetve a jegyző csak a felülvizsgálni kért határozat alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról köteles gondoskodni. Amennyiben egyes iratok elektronikusan állnak rendelkezésre, azokat elektronikusan kell továbbítani.
A törvény arról is rendelkezik, hogy ha a közigazgatási szervnek saját Hivatali kapuja van, úgy a közigazgatási szerv az elektronikus benyújtás során saját képviselője Ügyfélkapujának igénybevétele helyett a közigazgatási szerv Hivatali kapujának igénybevételével is eljárhat. Ez esetben a per teljes folyamatban léte alatt az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

Az elektronikus kapcsolattartás megszegésének jogkövetkezményei

A módosítás előírja az elektronikus kapcsolattartás megszegésének jogkövetkezményét: a nem elektronikus úton benyújtott keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan, amennyiben a Pp. másként nem rendelkezik.
A törvény kimondja továbbá, hogy amennyiben a kapcsolattartás elektronikus úton történik és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát nem elektronikus úton terjeszti elő, az előbbi jogkövetkezményen túl a bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartót pénzbírsággal is sújtja és a bírósági iratot papír alapon kézbesíti. E jogkövetkezmény azt az esetet rendezi, ha az elektronikusan kapcsolatot tartó félnek ugyan van a teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatása, azonban nem jelentkezik be a bírósághoz, vagy a létesítés és bejelentkezés ellenére a bírósággal továbbra is papír alapon kommunikál.

 

Budapest, 2016. január 11.

 

 

Farkas Tamás - elnök
Sánta Józsefné - irodavezető

1146 Budapest, Hermina út 57.
Tel: +36 1 331-1313
Fax: +36 1 331-1396

email: losz@losz..hu
internet: www.losz.hu