Hírlevél

16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet

Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról

17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet

A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről

LOSZ Elnökségének tájékoztatója és állásfoglalása

Magyarország Kormánya

Családok Otthonteremtési Kedvezményéről

 

2015. július 01. napjától igényelhető a Családok Otthonteremtési Kedvezménye, amely a korábbi Lakásépítési támogatás átalakításával újabb lehetőségeket és nagyobb kedvezményeket biztosít.  (jogszabályi környezet: 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról, 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről)
A 2016. január 01. napjától igényelhető CSOK - számos kedvező változás mellett –elérhetővé tette a„10+10 CSOK”-ot, amely a legalább 3 gyermekes (ideértve a meglévő és vállalt gyermekeket is), új lakáscélt megvalósító családoknak ad lehetőséget a 10 millió Ft összegű CSOK igénylésére, és mellé legfeljebb 10 millió Ft összegű, kedvező kamatozású kamattámogatott hitel igénybevételére. Az új lakástámogatási programon felül 2016. január 1-jétől az új építésű lakóingatlanok ÁFA-kulcsa 27 százalékról 5 százalékra csökkent. 

A megújult CSOK az alábbi célokra igényelhető:

  1. 2008. július 01-jén, vagy azt követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új, összkomfortos lakás építéséhez,
  2. 2008. július 01-jén, vagy azt követően kiadott használatbavételi engedéllyel, vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező új, összkomfortos lakás vásárlásához,
  3. legalább komfortos használt lakás vásárlásához,
  4. legalább komfortos (vagy a bővítést követően komfortossá váló) meglévő, használt lakás bővítéséhez.

Személyi feltételei:
A támogatás igénylésekor személyi feltételeknek is eleget kell tenni, ezek valamelyikének nem teljesülése esetén a CSOK nem adható.

  1. OEP igazolás:1Legalább 180 napos folyamatos TB biztosított jogviszonnyal kell rendelkezni az egészségbiztosítás nyilvántartásában – házastársak vagy élettársak esetén elegendő az egyik félnek
  2. NAV igazolás:2 a támogatást igénylők egyikének sem lehet az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása.
  3. Megelőlegezett CSOK igénylésére – a meglévő gyermekei számától függetlenül – legfeljebb két gyermek vállalásával csak olyan házaspárok jogosultak, ahol a kérelem beadásakor legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét.
  4. Erkölcsi bizonyítvány: az igénylőnek és házastársának erkölcsi bizonyítvány bemutatásával igazolnia kell, hogy a Rendeletben meghatározott bűncselekmények tekintetében büntetőjogi felelősségét a bíróság a bűncselekmény miatt nem állapította meg, vagy büntetőjogi felelősségét a bíróság megállapította, de a CSOK igénylésének időpontjában az igénylő és házastársa e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült.

 

A kormány otthonteremtési rendszere jelenleg is formálódóban van, az elmúlt év végén, kihirdetett új kormányrendeletet még csak értelmezték az érintettek, amikor bejelentésre került annak átdolgozása. Az átdolgozott verzió kihirdetése hétről-hétre csúszik. Jelenlegi információk szerint 2016. február hó végére várható.
A LOSZ Elnöksége áttekintette az új CSOK bevezetésének eddigi fejleményeit és megállapította:

  • példátlan nagyságrendű támogatást kaphatnak a családok százezrei, az új CSOK vezető hír lett a médiában. A költségvetésbe 40 milliárd forintot terveztek erre a célra, de a kormányzati kommunikáció alapján ez az összeg felfelé nyitott és bővíthető. A magánépítkezők pedig a teljes ÁFA-tartalmat visszaigényelhetik legfeljebb 5 millió Ft erejéig.
  • az új otthonteremtési támogatás bevezetésével a kormány a súlyos demográfia problémák kezelése mellett az építőiparnak is új lendületet kíván adni. Erre nagy szükség is van, hiszen az elmúlt évben kb. 7-8 ezer új lakás épült, míg a válság előtt évente akár 36-40 ezer is.
  • a kormány szerint 5000 új lakás építése nagyjából 100-120 milliárd forint beruházást jelentene, amely a GDP-ben megjelenítve 0,2 százalékponttal magasabb növekedést és 5-7 ezer munkahelyet hozhatna.
  • a KSH adatai szerint 217 ezer család rendelkezik három vagy több gyermekkel. A programra jogosult családok száma azonban ennél jóval nagyobb is lehet, miután a három gyermek vállalását 10 év alatt kell teljesíteni.
  • a GKI és az MGYOSZ közös felmérése szerint a következő egy évben lakást vásárolni vagy építeni biztosan szándékozó háztartások száma 41 százalékkal emelkedett tavaly októberhez képest, a valószínűleg szándékozóké pedig 18 százalékkal ugrott meg. Hasonlóan kedvező adatokat legutóbb 2009 elején regisztráltak. Az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások a következő 12 hónapban a vidéki régiókban az egy negyedévvel ezelőttihez képest erőteljesen javuló, a fővárosban és környékén lényegében stagnáló piaci helyzetet várnak.
  • az új CSOK-ra első körben vélhetően azok építenek terveket, akik már jelenleg is legalább három gyermeket nevelnek. Ennek legfőbb oka, hogy a legfontosabb feltétel – gyermekvállalás - az ő esetükben már teljesült és nem kell tartaniuk a szigorú visszafizetési kötelezettségtől, amit nem teljesítés estére köt ki a jogszabály.

 

  • a bankok közleményei alapján szakértői a CSOK-nak köszönhetően 2016-ban elsősorban a magánszemélyek családiház-építéseiben várható élénkülés. Ebben már 2015-ben növekedést tapasztaltak, aminek most az új szabályok további lendületet adhatnak.
  • az értékesítés céljára épülő új lakások száma jelenleg még elég kevés, ami idén még szükségszerűen korlátokat szab az új lakások vásárlásával kapcsolatos terveknek és így a hitelfelvétel érdemi növekedésének is. Ugyanakkor ez a következő években kedvezően változhat.
  • a magyar pénzintézetekre is pozitív hatással lehet az új CSOK. A program lökést fog adni az ingatlanpiacnak, emiatt a jelzáloghitelekre nőhet a kereslet.
  • a kedvezőtlen demográfiai és gazdasági jellemzők felszámolása érdekében települési szinten is nagy érdeklődés övezi a CSOK-ot. Több település ingyenes telket kínál a letelepedni szándékozó és a családi otthonteremtési kedvezmény feltételeinek megfelelő családok részére.

A fenti kedvező és az érdekképviselet részéről is örvendetes, támogatandónak ítélt intézkedésekkel egyidejűleg ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az új támogatási forma számos, ma még kellően nem igazolható hiányossága, várható negatív hozadéka:

  • a részletszabályokat áttekintve kijelenthető, hogy a várható hatások vélhetően nem lettek átgondolva, komoly hatástanulmányokra lett volna szükség mind az igénybevevők, a társadalmi hatások, mind a költség és költségvetési kockázatok tekintetében. A 10+10 milliós elemre megjósolhatatlan a költségvetési terhek alakulása az érintettek köre akár 100 000-es is lehet néhány év alatt (a CSOK-hoz kapcsolódó költségek akár 100-200 milliárdos, vagy ezt meghaladó mértékű terhet is jelenthetnek az elkövetkező években a költségvetésnek a jelenlegihez hasonló feltételek esetén, ennek a tehernek a forrásoldali lehetősége sem egészen világos).
  • a CSOK-ot jelenlegi, vagy megreformált formában nyilván– az előirányzottnál mindenképpen - több évre fenn kell tartani, mert hatását csak több, jó néhány év alatt tudja kifejteni, mind az építőiparnak, mind a bankszektornak rá kell épülnie, hozzá kell igazodnia
  • a támogatást igénylők oldaláról: az érdeklődők egy részét a támogatáshoz kapcsolt komoly szankciók (ha elválnak {100 házasságból kb. 60 válással végződik}, vagy ha nem teljesítik az ígért gyerekszámot) visszatartják a támogatás igénylésétől. Persze kérdés, hogy aki nem tudja teljesíteni a feltételeket, az hogyan fogja visszafizetni a banki hitel mellett az ötszörös jegybanki kamattal növelt állami támogatást.
  • nem tisztázott, hogy lehet majd előírni, hogy azok a gyerekek, akikre tekintettel nyújtásra került az ingatlanban maradjanak, elképzelhető, hogy valakit 35-40 éves koráig kötelezne ez a konstrukció.
  • a támogatás lehetőséget biztosít a befektetési célú ingatlanvásárlásra. Nem egészen érthető, hogy miért kell támogatni ilyen volumenű támogatással azokat, akik már rendelkeznek megfelelő saját ingatlannal, amelyet nem kell eladniuk. Ez a megoldás a társadalmi szociális igazságosság eszméjével radikálisan szembe megy, ilyen volumenű állami pénzekből komoly szociális, oktatási, egészségügyi befektetéseket fejlesztéseket lehetne végrehajtani, támogatásokat nyújtani valóban rászorultaknak. A demográfiai helyzet javulásához arra is szükség volna, hogy növekedjen az életszínvonal, a családok létbiztonsága.
  • a legszegényebb jövedelmi szegmensben élők nem tudnak majd részt venni az otthonteremtési programban, akik ma vélhetően a társadalom 1/3-át teszik ki. A szociálisan rászorulók támogatására nincs bérlakásépítés, és a családok eladósodása esetén nincsenek intézkedések a jelenlegi ingatlanuk megtartásának érdekében.
  • a bankok oldaláról: a 2016. január 1-től ismert szabályok ellenére nagy a bizonytalanság, a bankok nem tudnak tájékoztatást adni, támogatási kérelmeket fogadni. Lényegében (megint) olyan igénylőkör részére kellene hitelt nyújtaniuk, akinek a pozíciói nem eléggé megalapozottak, ez a körülmény akár káros spirált is beindíthat. Ráadásul a hitelezés elharapózása a hiteltörlesztések teljesítési kényszere miatt a fogyasztás mérséklődését vonhatja maga után.
  • az építőipar szemszögéből: gondot okozhat, hogy a tényleges hitelfelvevők számát korlátozni fogja az építőipar kapacitása. Sok szakember külföldön vállal munkát, ez a munkaerőhiány mellett az árakat is felveri. Az ingatlanárak már most is elég magasak. (az ingatlan.com adatai szerint 2015-ben az átlagos áremelkedés vidéken átlagosan 10 százalékos, míg Budapesten 30 százalékos volt a használt lakásoknál. Ez azt is jelenti, hogy Budapesten nem lehet majd a 10+10 milliós kedvezményből lakást venni, legalább még 10 millió forint kell a vásárláshoz.)
  • a lakhatáshoz való jog mindenki számára elérhetővé tétele szempontjából: amit elsődleges és legnagyobb problémaként állapíthatunk meg, a bérlakásszektor fejlesztése nélkül a lakáspiac jelenlegi problémái megoldhatatlanok. A tulajdon szerzésére vonatkozó lakáspolitika, illetve támogatáspolitika hibás és eltúlzott, aránytalan is a bérlakással szemben. A fiatalok, pályakezdők számára nem biztos, hogy célszerű a lakástulajdon megszerzése még 20-25 évesen, illetve elképzelhető, hogy ezzel olyan terheket vállalnak, melyeket nem tudnak teljesíteni. E kör számára egy támogatott, vagy kedvező bérlakás konstrukció célszerűbb volna. A bérlakásépítés meglendíthetné az építőipart is.
  • nincs pénzügyi keret és támogatási szándék a rossz állapotú bérlakások felújítására sem, nincs egységes, államilag finanszírozott lakásfenntartási támogatási rendszer. Nincs államilag támogatott bérlakásépítés. A CSOK mindenképpen kiegészítésre szorul ezekkel. 
  • az energiahatékonyság növelése szempontjából: átgondolatlannak tűnik abból a szempontból is a jelenlegi CSOK konstrukció, hogy még a korábbi verzióval szemben is teljesen figyelmen kívül hagyja az energetikai szempontokat, nem jutalmazza az energiahatékonyság szempontjából sokkal jobb, ezért esetleg drágább megoldásokat, így viszont a jelenlegi kevésbé energiahatékony megoldásokat konzerválja a támogatással és nem ösztönöz az energia megtakarításra sem.
  • a bedőlt támogatások visszafizetése oldaláról: nem reális az esetek egy jelentős hányadában a támogatás visszafizetése, ha az illető, aki nem teljesíti a feltételeket és még amellett a bedőlés esetén a banki hitelt is vissza kell fizetnie, jövedelem nélkül, de az átlag jövedelmet feltételezve sem ezt, sem az ötszörös jegybanki kamattal növelt támogatást nem lesz képes visszafizetni. Várható, hogy több száz, esetleg ezres nagyságrendű ilyen eset előfordul. A kiskeresetű, alacsony jövedelmű, netán ellátásból élő, vagy a családjuk által eltartott, esetleg a szürke-fekete gazdaságban jövedelmet szerző dolgozó embereken 15-30 millió Ft-os követeléseket nem lehet sikeresen behajtani. A biztosítékként szolgáló CSOK ingatlanra pedig rá van vezetve a bank elidegenítési és terhelési tilalma, és lehetséges, hogy ennek csak 50 %-a található a két szülő tulajdonában, így csak az ingatlan egyik fele számít biztosítéknak, így a visszafizetés feltételrendszere teljes körűen nem garantált, az állam itt jelentős kockázatot vállal és jelentős összeget nem fog tudni behajtani, az adós réteg várható gondját nem is említve.

A LOSZ Elnöksége a bevezetett családi otthonteremtési kedvezményt mindemellett üdvözli, de mielőbbi érdemi és felelős felülvizsgálatát tartja szükségesnek, hogy a kedvező elemek biztosítása mellett mind az állami, mind az egyéni kockázatok mérséklődjenek és a hozzáférhetőség tekintetében a mai egyenlőtlenségi, nem egy esetben méltatlan társadalmi viszonyok megszűnjenek.
A lakáshoz jutás tekintetében a tulajdonszerzés mindenáron történő támogatáspolitikáját célszerű és indokolt lenne a bérlakás rendszer megújításával ötvözni, ezt a lakhatási formát is támogatáspolitikával helyzetbe hozni. E kérdéskörben a hazai viszonyok elemzése, értékelése, továbbá az EU források és a nemzetközi tapasztalatok figyelembe vétele megkerülhetetlen, egyidejűleg szükségesnek tartja a LOSZ Elnöksége a társadalmi, civil szervezetek bevonását is a javaslatok, és a döntés előkészítés kidolgozásának folyamatába. 

Budapest, 2016. február 11.
LOSZ Elnöksége

 

 

Farkas Tamás - elnök
Sánta Józsefné - irodavezető

1146 Budapest, Hermina út 57.
Tel: +36 1 331-1313
Fax: +36 1 331-1396

email: losz@losz..hu
internet: www.losz.hu