LOSZ logo

Közlemények

VI. Az Alkotmánybíróság határozatai, teljes ülési állásfoglalásai és végzései

2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról

58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011 évi CCIX tv.egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

 

 

 

Változások a fizetési meghagyásos eljárásban

A 24/2010. (V. 7.) IRM rendelet rövid ismertetése 
 
26/2010. (V. 11.) IRM rendelet 
 
27/2010. (V. 11.) IRM rendelet vonatkozó rendelkezéseinek vázlatos ismertetése
 
Fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem
 
Fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem - ÚTMUTATÓ
 
 
A fizetési meghagyásos eljárás egy igen egyszerű, bírói mérlegelést mellőző nem peres eljárás, nem jár ítélkezési tevékenységgel, másrészről viszont jelentősen leterheli a bíróságokat. Lényege, hogy a jogosult beadja a kérelmét az azt elbíráló szervhez (bíróság vagy külföldön más hatóság, adott esetben közjegyző), amely - ha a kérelem formailag nem hibás - rövid határidőn belül kibocsátja a fizetési meghagyást; ebben a kötelezettet felhívja, hogy a kért összeget a jogosultnak fizesse meg. A kötelezett ezután vagy megfizeti a kért összeget, vagy ellentmondással él, és az eljárás perré alakul, amelyet a bíróság tárgyal le. Ha a kötelezett nem vitatja a követelést, akkor végrehajtható okirat keletkezik (jogerős fizetési meghagyás), ha viszont vitatja, az eljárás úgy folytatódik, mint egy tipikus jogvita: a bíróság előtti perrel.
 
A 2009. évi L. törvény alapján a fizetési meghagyásos eljárásokat 2010. június 1-től a közjegyzőségnek lesz hatásköre elintézni. (Fizetési meghagyásos eljárásban kell érvényesíteni a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt, egymillió forintot meg nem haladó összegű követeléseket, amelyek esetében a kötelezettnek van ismert címe és ha a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból ered.) 
 
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló külön törvény mellett mögöttes joganyag marad a Pp., melynek rendelkezései mindazon eljárási kérdésekre alkalmazandóak, melyet a törvény nem rendez. 
 
A közjegyző eljárása, mint polgári nem peres eljárás - az egyéb közjegyzői nem peres eljárásokkal összhangban - a bíróság eljárásával azonos hatályú. 
 
A közjegyzőség költségvetési támogatás nélkül, a jelenlegi illetékek helyett bevezetendő díj ellenében kiépíti az elektronikus fizetési meghagyásos eljáráshoz szükséges infrastruktúrát, és lefolytatja az évi több mint 400 ezer ilyen nem peres eljárást a jelenlegi hosszabb bírósági eljárási időtartam helyett 3-15 nap alatt. 
 
Ennek az informatikai hátterét a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál (a továbbiakban: MOKK) építi ki, ez egy olyan országosan egységes számítógépes rendszer lesz, amely tartalmazza, és gépi úton feldolgozza a fizetési meghagyásos eljárásban tett nyilatkozatokat, iratokat. A rendszerhez minden közjegyző közvetlenül hozzáfér, és e rendszeren keresztül, elektronikus úton végzi az eljárási cselekményeket. A számítógépes rendszer mindig az adott közjegyző "nevében" jár el, a meghagyásra és egyéb iratokra mindig annak a közjegyzőnek a neve és bélyegzőlenyomatának képe kerül, aki felelős a kiadott határozatokért (aki az adott ügyben eljár). A rendszerhez internetes felületen a felek is hozzáférhetnek, akik a törvényjavaslatban foglalt feltételekkel beadványaikat közvetlenül rögzíthetik a rendszerben. A törvény lényegében automatizálást vezet be azzal, hogy kimondja: a kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő eljárási cselekményeket a MOKK rendszere is elvégezheti, ha az eljárási cselekmény elvégzésnek törvényi feltételei fennállnak. Az ily módon elvégzett eljárási cselekmény értelemszerűen az eljáró közjegyző intézkedésének tekintendő annak minden jogkövetkezményével együtt. 
 
Ha a jogosult a kérelmet elektronikus úton nyújtja be, a közjegyző legfeljebb 3 munkanap alatt intézi el, automatikus feldolgozás keretében. A papíron beérkező és szóban előterjesztett kérelmeket is automatikusan dolgozza fel a rendszer, ennek azonban az a feltétele, hogy azt a közjegyző rögzítse a MOKK rendszerén, ezért itt a határidő 15 nap lesz. Lényeges rendelkezés, hogy jogi személyiségű szervezetek, illetve akik jogi képviselővel járnak el csak elektronikus formában nyújthatják be fizetési meghagyási kérelmüket, míg az ezeken kívüli személyek (természetes személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, jogi képviselő nélkül eljárva papíralapon is benyújthatják azt a kérelmet, mely a MOKK honlapjáról letölthető. Tájékoztatásul egy db kérelemmintát és egy tájékoztatót is mellékletként csatolunk.
 
Figyelemre méltó újdonság, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban mindegyik közjegyző az ország egész területére illetékes - emiatt értelemszerűen nincs helye illetékességi kikötésnek. Az elektronikus úton előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a MOKK rendszere automatikusan osztja el az éppen kevésbé leterhelt közjegyzők részére. A papír alapon benyújtott és a szóban előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem folytán indult eljárásban viszont értelemszerűen az a közjegyző jár el, akihez a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet benyújtották, illetve akinél előterjesztették. Itt tehát a törvényjavaslat a jogosultra hagyja a választás jogát, hogy a számára legkönnyebben megközelíthető közjegyzőt választhassa. 
 
Tekintettel arra, hogy a beadványokat automatizált eljárás keretében dolgozzák fel - a beadványok adatait nyomban rögzítik a számítógépes rendszeren -, elegendő a papír alapú kérelemből is egy példányt benyújtani az eddigi minimum három helyett. A számítógépes adatfeldolgozás, valamint a bizonyítás kizártsága miatt csak a legszükségesebb esetekben lehet majd mellékleteket csatolni a papír alapú kérelemhez (pl. a költségkedvezmény iránti kérelem, az igazolási kérelem, részletfizetési kérelem, kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem és a félbeszakadással összefüggő beadványok esetében). Ugyanez vonatkozik a meghatalmazására is: azt a beadványra kell rávezetni, illetve a meghatalmazott nyilatkozatát kell annak tartalmaznia. 
 
A beadványok jelentős részét formalizált űrlapon lehet majd előterjeszteni. Az elektronikus beadványt minősített elektronikus aláírással kell ellátni, ami garantálja, hogy azt tényleg a jogosult írta alá. Az elektronikus benyújtásra emellett az ügyfélkapun keresztül is mód lesz. Egyelőre még sem az ügyfélkapus, sem MOKK-os benyújtási rendszer sem üzemel, de a MOKK honlapján (www.mokk.hu) a fizetési meghagyás menüpont alatt található egy videosúgó, mely bemutatja a regisztrációs, bejelentkezési, kérelem kitöltési, benyújtási és ügyviteli folyamatot, illetve olyan kapcsolódó, gyakran ismételt kérdések (GYIK) és kódtájékoztató is található itt, melyeknek ismerete szükséges a fizetési meghagyásos eljárás lebonyolításához.
 
Jogi személyek - 2011-től pedig a vállalkozások - és jogi képviselővel rendelkező felek esetében az elektronikus kommunikációt kötelezően előírja a törvény, egyéb esetekben az csak lehetőség a fél számára. 
 
A beadvány hiányosságairól az előterjesztő hibaüzenetet kap a rendszertől, s az adatok bevitelére ebben az esetben csak akkor kerül sor, ha a fél hiányosan is elő kívánja terjeszteni kérelmét vagy a hiányt pótolva más tartalmú kérelmet kíván benyújtani. A beadvány rögzítéséről a MOKK rendszere elektronikus úton automatikusan visszaigazolást küld. 
 
A közjegyző a kérelmet nyomban megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e 
a felet a hiányok pótlására felhívni, nincs-e helye az ügy áttételének, illetőleg a kérelem fizetési meghagyás kibocsátása nélküli, hivatalból történő elutasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi. Ha ezekre nincs szükség, a közjegyző az eljárási feladatai teljesítése érdekében, így különösen a kötelezett fél jogképességének a megállapítása végett bíróság vagy hatóság által jogszabály alapján szervezetekről vezetett nyilvántartásba betekinthet, abból adatot kérhet le (például cégnyilvántartás); iratokat szerezhet be bíróságtól, közjegyzőtől, más hatóságtól vagy szervezettől. Elektronikus nyilvántartás esetén az adatokat a MOKK rendszere ingyenesen automatikusan is lekérheti. 
 
Kiemelendő, hogy ha a közjegyző az elintézési határidőt elmulasztja, a határidő utolsó napját követő munkanapon a MOKK rendszere a közjegyző nevében automatikusan bocsátja ki a fizetési meghagyást. Utóbbi esetben a közjegyző felel (szakmai és anyagi felelősséggel), ha a meghagyás hibásan lett kibocsátva, és a hibát az ő mulasztása miatt nem lehetett orvosolni. A fizetési meghagyást csak a kötelezett részére kell kézbesíteni; a kérelemtől eltérő kibocsátásra pedig nincs mód. 
 
Új elem, hogy az ellentmondást formanyomtatványon, űrlapon közvetlenül a MOKK rendszeréhez is elő lehet terjeszteni. Ezt az űrlapot, válaszborítékkal együtt mellékletként a kötelezett a meghagyással együtt megkapja, így postaköltsége nem merül fel az eljárás során. 
 
A kézbesítési vélelemmel jogerőre emelkedett fizetési meghagyással szemben - német példára de annál jóval szűkebb körben - a végrehajtási szakban is megnyitja az ellentmondás lehetőségét. Megakadályozandó azt, hogy a kötelezettek rosszhiszeműen éljenek az ellentmondás ilyen módon kiszélesített lehetőségével, a törvény kötelezővé teszi az ilyen fél pénzbírságolását, ha az alperes a jóhiszemű joggyakorlás követelményeivel ellentétesen vagy egyébként nyilvánvalóan alaptalanul terjesztett elő a 23. § alapján (tehát a meghagyás végrehajtói kézbesítése után, vagy a végrehajtható okirat kézbesítése után) ellentmondást. 
 
A fizetési meghagyásos eljárás a kötelezett ellentmondásával perré alakul. A közjegyző az ellentmondásról értesítést küld a jogosultnak. A perelőkészítés kötelezettségét erősíti a felperes oldalán az a szabály, hogy a közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesíttetésével egyidejűleg az illetékfizetés kötelezettségére való figyelmeztetés mellett felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül az ügyre vonatkozó részletes tényállításait adja elő, és bizonyítékait a perbíróság részére terjessze elő. Ezek elmulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti. 
 
Az eljárási díj alapja a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap). Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, a pénzkövetelés értékének megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül hagyásával - az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni. A díjalap után az eljárási díj mértéke:
a) - az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és legfeljebb pedig 300 000 forint;
b) a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
c) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint.
Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél van.
 
Az ügyfeleknek e szerint érdemben nem kerülne többe az eljárás, hiszen a 3 %-os költségszint nem növekedne. Éppen ellenkezőleg a díjszámítási skála degresszívebb lenne, jobban igazodna az eljárás költségeihez, így a jelenlegi maximum 450 000 forint helyett 300 000 forint lenne a maximálisan fizetendő díj, míg a minimális 3000 forint helyett 5000 forint lenne az alsó határ. 
Mivel a díjat perré alakulás esetén az illetékbe be kell számítani, ebben az esetben sem keletkezik többletköltsége a feleknek. Hozzá kell azonban tenni mindehhez, hogy egy átlagos társasház vagy lakásszövetkezet részére mindez mégis díjemelkedést jelent, hiszen gyakori az 100 000 Ft alatti követelések fizetési meghagyásos érvényesítése, itt pedig kimutatható az emelkedés.
 
Kiemelendő, hogy a - a közjegyzői eljárásokra vonatkozó hatályos szabályozással szemben - a rászoruló felek a bírósági eljárások módjára részesülhetnek költségkedvezményben, az egyébként nem költségmentes felek pedig a díjat beszámíthatják az esetleges későbbi peres eljárásilletékébe. 
Itt annyit el kell mondani, hogy különböző formai és tartalmi okokból sem a lakásszövetkezetek, sem a társasházak esetében sem valószínű a költség kedvezmény igénybevétele és ennek közjegyző általi megítélése az alábbiak szerint:
 
A klasszikus, a peres eljárásban alkalmazott költségmentességet jogi személyek eddig sem vehették igénybe a bírói gyakorlat szerint (az viszonyt igaz, hogy a lakásszövetkezeteknek és a társasházaknak konkrét illeték feljegyzési joguk volt az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Tv. 61. §-a alapján. Félreértés ne essék ez a szabály maradt, csak kiment alóla a fizetési meghagyásos eljárás).
 
A társasházak esetében a költségmentességi eljárás, az adott kérelem és mellékleteinek mindegyik tulajdonos részéről való benyújtását követeli meg. Ez a logika érvényesülne a fizetési meghagyásos költségkedvezményi eljárásban is. Ezen feltételek biztosítása illetőleg erre fordított idő és energia vélhetőleg többe kerülne, mint a fizetendő díj mértéke.
 
A fizetendő eljárási díj mértéke az általános üzemeltetési, közös költségtartozásokat figyelembe véve nem túl jelentős, pl. 200 000 Ft-os tartozás után 6000 Ft, és itt értelemszerűen nem célszerű sok nagytartozót összevárni.
 
A költségkedvezményi eljárás dokumentációs feltételrendszere, azok a mellékletek, melyek kitöltésével és csatolásával kérelmezhető a kedvezmény, a mentesség kifejezetten magánszemélyre lettek kitalálva, de elvben elképzelhető, hogy az illeték feljegyzési jog mintájára, éppen a törvényi mentesség alapján mégis kezdeményezhető legyen a költségfeljegyzési jog.
 
A LOSZ honlapján a Hasznos információk/közlemények alatt a 24/2010. sz., a fizetési meghagyásos eljárás során érvényesülő költségkedvezmény előfeltételeiről, engedélyezéséről, megvonásáról és a költségek előlegezéséről, továbbá az előlegezett, valamint a nem előlegezett költségek megfizetéséről és behajtásáról, a költségkedvezmény engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló IRM rendelet ismertetőjét.
 
 
A díjat a MOKK részére kell megfizetni, amely ebből finanszírozza az informatikai rendszer felállításának és működésének személyi és dologi kiadásait, a bevétel felét pedig felosztja az eljáró közjegyzők között, de nem az ügyérték, hanem a végzett munka arányában. 
 
Jelentősen egyszerűsíti a törvény azoknak az ügyfeleknek a helyzetét, akik elektronikus úton adják be kérelmüket. Ők a díjat - szemben az eddigi illetékkel - elektronikus úton, bankkártyával kezdeményezett átutalással fizethetik meg, a miniszter további díjfizetési módokat is alkalmazni engedhet. 
Szintén a LOSZ honlapján a Hasznos információk/közlemények link alatt megtalálható a 26/2010. sz. a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti eljárásban az eljárási díj, a végrehajtási díj, a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díj megfizetésének módjáról és visszatérítéséről, valamint a másolati díj mértékéről, megfizetésének módjáról és visszatérítéséről szóló IRM. rendelet vázlatos ismertetőjét is. 
A törvény külön alcímben rendelkezik a fizetési meghagyás végrehajtásának közjegyző általi elrendeléséről, melyre a bírósági végrehajtásról szóló törvény vonatkozó szabályait az itt megfogalmazott eltérésekkel kell alkalmazni. A végrehajtás illetéke helyett ez esetben is díjat kell fizetni: ez szolgál a végrehajtás elrendelésének, valamint az ügyintézés határidejét lényegesen csökkentő végrehajtható okirat megküldési rendszer fenntartására. A végrehajtás elrendeléséért a MOKK részére - a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében - díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint (a továbbiakban: végrehajtási díj). A végrehajtási díjat a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. A végrehajtási díjat végrehajtási költségként kell behajtani.
 
Ugyancsak az ügyfelek számára jelent könnyebbséget a végrehajtási kérelem előterjesztésére vonatkozó szabályozás: az lényegében megegyezik a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének szabályaival (írásban, szóban előterjeszthető a kérelem bármelyik közjegyzőnél, az elektronikus kérelmet pedig az ügyelosztási rendszer juttatja el az eljáró közjegyzőhöz). Lényeges eltérés a hatályos rendszerhez képest az, hogy a végrehajtható okirat (végrehajtási lap) elektronikus okiratként kerül kiállításra és egy erre szolgáló, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által működtetett informatikai alkalmazás útján kerül kiosztásra és megküldésre az eljáró önálló bírósági végrehajtónak. 
A LOSZ honlapján a Hasznos információk/közlemények alatt megtalálható a 27/2010. sz. IRM rendelet vázlatos ismertetőjét is, mely bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról szól, melyek a fizetési meghagyásos eljárás átalakításával összefüggésben felmerült fontosnak tekinthető módosításokat tartalmaz
A 2010. január 01. napján hatályba lépett 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet szól a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról, de ezen szabályzás tartalmi ismerete a lakásszövetkezetek és társasházak számára igazából nem szükséges, ez a szabályozás a Közjegyzői Ügyviteli Szabályzattal (Küsz., 37/2003. (X. 29.) sz. IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól) együtt a Közjegyzők számára tartalmaz érdemi információkat.
A 21/2010. (V. 6.) IRM-MeHVM együttes rendelet, mely szintén 2010. június 1-től hatályos rendelkezik a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatásának támogatására szolgáló informatikai rendszer informatikai biztonsági követelményeiről. Ebben a körben az egyetlen érdemi információ amely a lakásszövetkezetek, társasházak számára fontos, hogy a fizetési meghagyást elektronikusan a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához (MOKK) kell benyújtani.
Szintén a fentiekhez hasonló a helyzet 23/2010. (V. 7.) IRM rendelettel, mely a fizetési meghagyásos eljárás automatikus ügyelosztási rendszerének működéséről és az új közjegyző kijelölése iránti kérelem előterjesztését megalapozó kérelmek számáról szól és szintén 2010. június 01. napján léphatályba, ezen szabályozás tartalmi ismeretére sincs szükség a fizetési meghagyásos eljárás intézéséhez. 
 
A fizetési meghagyásos eljárás új módja növeli a jogállamiság hatékonyságát. Eddig megfelelő eszköz és támogatás híján túlságosan megterhelte a bíróságokat, és hosszadalmas procedúrába kényszerítette az ügyfeleket. Remélhetőleg válnak a jogbiztonság szempontjából ehhez a változtatáshoz fűzött elvárások is. Mindenképpen felvethető a tárgyi eljárásban az eddiginél nagyobb ügyvédi részvétel, hiszen a szakmai kontroll és az elektronikus aláírás feltételrendszere is ebbe az irányba mutat. A rendelkezésünkre álló információk szerint kidolgozásra került a tömeges kérelembenyújtás lehetőségét is, melynek nem csak a közszolgáltatók, hanem akár a nagyobb lakásszövetkezetek is hasznát vehetik. Mindezzel együtt az azonban tagadhatatlan, hogy az elektronikus ügyintézésre át kell állni és ez még jó ideig kisebb-nagyobb problémákkal, zökkenőkkel fog járni.
 
Dr. Koszoru István
a LOSZ jogi mb.vezetője 
 
 
 
 
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
 
Megjelentek a 2010. évi lakóépület korszerűsítési pályázatok
 
Az Önkormányzati Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közzé tette a 2010. évi épületenergetikai és korszerűsítési, valamint lakóépület-felújítási pályázati felhívásokat. Az alábbiakban rövid áttekintést közlünk a kiírt pályázatokról és egyidejűleg felhívjuk a figyelmet a pályázati felhívások áttanulmányozására, illetve a pályázati anyagok előkészületi teendőinek megtételére. 
 
I. Pályázati felhívás
 
Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági 
Alprogram 
Leadási határidő2010.10.30 
A pályázati felhívást, az útmutatót, a pályázói adatlapot és nyilatkozatot, valamint a mellékleteket a csatlakozó dokumentumok tartalmazzák.
 
A pályázati felhívás megjelenését követően, a pályázatok folyamatosan nyújthatók be, legkésőbb 2010. október 30. 12 óráig, vagy a forrás rendelkezésre állásának függvényében a miniszter döntéséig.
 
Csatlakozó dokumentumok
 
Pályázati felhívás 100 kb 
 
Pályázati útmutató 270 kb 
 
Pályázói adatlap és nyilatkozat 547 kb 
 
1. sz. melléklet 216 kb 
 
2. sz. melléklet - Energetikai számítás nyilatkozat 37 kb 
 
3. sz. melléklet - KESZ üres 459 kb 
 
4. sz. melléklet - Közzétételi kérelem 54 kb 
 
5. sz. melléklet - Szerződéskötési feltételek 39 kb 
 
6. sz. melléklet - Felhatalmazó levél 36 kb 
 
7. sz. melléklet - Bejelentési űrlap 38 kb 
 
8. sz. melléklet - Adatváltozás bejelentő adatlap 58 kb 
 
9. sz. melléklet - Kivitelezés megfelelőségi nyilatkozat 46 kb 
 
10. sz. melléklet - Függelékek 561 kb 
 
11. sz. melléklet - De minimis nyilatkozat 27 kb 
 
Mellékletek 988 kb 
 
 
 
II. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
 
az egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) felújításának támogatására
(LFP-2009-LA-7)
 
Az önkormányzati miniszter pályázatot hirdet a lakóépületek üzemelő, fűtő- és/vagy vízmelegítő-berendezések égéstermékeinek elvezetésére szolgáló egycsatornás gyűjtőkéményeinek (termofor kémény) biztonságtechnikai felújítására.
A pályázatok benyújtási határideje: 2010. május 31.
 
Pályázatot nyújthatnak be a társasházak és lakásszövetkezetek saját tulajdonú épületeik, valamint a helyi önkormányzatok saját tulajdonú bérházaik termofor kéményeinek biztonságtechnikai felújításának elősegítésére.
 
A pályázat keretén belül a legalább 8 lakással rendelkező lakóépületekben lévő kettősfalú illetve egyesített falú gyűjtőkémények, valamint az ezekhez kapcsolódó füstcsövezés olyan felújítási munkálataira igényelhető támogatás, amelynek eredményeként biztosítható a tüzelőberendezések által előállított, jelenleg a termofor kéményekbe vezetett égéstermékek biztonságos elvezetése, azok lakásokba illetve egyéb helyiségekbe történő és az életbiztonságot veszélyeztető visszaáramlásának megakadályozása. Az egyéb, nem lakáscélú helyiségekre jutó kéményszakaszok felújítási költségeihez az állami támogatás nem vehető igénybe. A felújítás során az épületben lévő valamennyi használatban lévő termofor kéményt - az állapotának megfelelően - fel kell újítani. A pályázat tárgya csak teljes épület, vagy dilatációval határolt épületrész (épület, vagy épületrész) lehet.
 
Kétlépcsős a pályázat, ha a pályázatot az önkormányzat is támogatja. Ebben az esetben az önkormányzat nyilvános pályázatot ír ki az épületek termofor kéményeinek biztonságtechnikai felújításának önkormányzati támogatására, amelyben meghatározza a nyújtani kívánt támogatás mértékét, formáját és feltételeit, továbbá az önkormányzati közreműködés módját, eszközeit. Első lépcsőként a pályázó társasházak és lakásszövetkezetek a felújítási pályázatot az önkormányzat felé nyújtják be, amennyiben vállalják a felújítási költségek minimálisan az önkormányzati pályázatban megjelölt mértékű saját erőből történő finanszírozását. Az önkormányzati döntést követően második lépcsőben az önkormányzat által is támogatott pályázatokat - az önkormányzat dokumentumaival kiegészítve - a pályázó társasházak, illetve lakásszövetkezetek továbbítják az Önkormányzati Minisztérium felé. 
Egylépcsős a pályázat, ha a pályázó a tulajdonában lévő épületre, épületrészre vonatkozóan vállalja a teljes felújítási költség állami támogatáson felüli részének saját erőből történő finanszírozását, és a pályázatát közvetlenül nyújtja be a minisztérium felé.
 
Az igényelt állami támogatás mértéke a bekerülési költség maximum 40%-a, de lakásonként legfeljebb 80 000 Ft lehet. A költségmegosztás a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség vonatkozásában a következő: állami támogatás legfeljebb a bekerülési költség 40%-a, de nem haladhatja meg a 80 000 Ft/lakás összeget, önkormányzati támogatás és a pályázó saját ereje együtt legalább a bekerülési költség 60%-a.
 
Az igényelt állami támogatás lakásonkénti mértékénél minden esetben a pályázattal érintett lakások száma vehető figyelembe.
 
Az önkormányzat, mint támogató - az adott épület, épületrész esetében - a pályázó kedvezményezettől részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt. Ahol az önkormányzat nem biztosít támogatást, a pályázó kedvezményezettnek kell, hogy vállalja a bekerülési költség legalább 60%-ának biztosítását saját erőként.
 
A pályázatot a Pályázati útmutatóban közölteknek megfelelően, a pályázati formanyomtatványok minden kérdésére válaszolva és az előírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani. A pályázónak a pályázat benyújtásakor 20 000 Ft összegű pályázati díjat kell fizetnie.
 
Pályázati felhívás
Pályázati útmutató
1. Összefoglaló adatlap I.
1/A. Összefoglaló adatlap II.
2. Állapotfelmérő adatlap a pályázattal érintett épület tervezett kéményfelújításáról
3. Adatlap a támogatási döntésről
4. A lakóközösség határozata
5. Az önkormányzat határozatának kötelező tartalma
6. Adatlap a Támogatási szerződés összeállításához
7. A pályázat tartalomjegyzéke
 
 
 
III. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
 
a távhővel ellátott lakóépületek lakásonkénti hőfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésének támogatására (ÖKO-PROGRAM)
(Kódszám: LFP-2009-LA-9)
 
Az önkormányzati miniszter pályázatot tesz közzé a távhővel ellátott lakóépületek lakásonkénti hőfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésének támogatására.
A pályázatok benyújtási határideje: 2010. május 31.
 
Pályázatot nyújthatnak be a társasházak és lakásszövetkezetek saját tulajdonú, távhővel ellátott épületeik, valamint a helyi önkormányzatok saját tulajdonú, távhővel ellátott bérházaik lakásonkénti hőfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésére.
 
Az ÖKO-Program keretében a következő célokra nyújtható támogatás:
 
1. A lakások hőleadóinak egyedi szabályozásához szükséges berendezések (termosztatikus szelepek és/vagy lakásonkénti központi vezérlés, szoba termosztát alkalmazása) beszerelése
2. A lakások egyedi hőfogyasztásának mérésére, vagy az épület hőfogyasztásának lakásonkénti költségmegosztására alkalmas mérőeszközök (hőmennyiségmérők és/vagy költségmegosztók) beszerelése
3. Az épület fűtési rendszerének az átalakítása, ezen belül: strangszabályozók beépítése vagy cseréje; az egycsöves átfolyós rendszerű fűtési rendszer átalakítása a hőleadók elé beépített átkötő szakaszokkal, vagy az egycsöves fűtési rendszer helyett új, kétcsöves fűtési rendszer kialakítása. Ebben az esetben a lakásokban lévő hőleadók (radiátorok) szükség szerinti cseréje is támogatható.
 
A pályázat tárgya csak teljes épület, vagy teljes önálló fűtési egység lehet.
 
Kétlépcsős a pályázat, ha a pályázatot az önkormányzat is támogatja. Ebben az esetben az önkormányzat nyilvános pályázatot ír ki az ÖKO-Program önkormányzati támogatására, amelyben meghatározza a nyújtani kívánt támogatás mértékét, formáját és feltételeit, továbbá az önkormányzati közreműködés módját, eszközeit. Első lépcsőként a pályázó társasházak és lakásszövetkezetek a felújítási pályázatot az önkormányzat felé nyújtják be, amennyiben vállalják a felújítási költségek minimálisan az önkormányzati pályázatban megjelölt mértékű saját erőből történő finanszírozását. Az önkormányzati döntést követően második lépcsőben az önkormányzat által is támogatott pályázatokat - az önkormányzat dokumentumaival kiegészítve - a pályázó társasházak, illetve lakásszövetkezetek továbbítják az Önkormányzati Minisztérium felé. 
Egylépcsős a pályázat, ha a pályázó a tulajdonában lévő épületre vonatkozóan vállalja a teljes felújítási költség állami támogatáson felüli részének saját erőből történő finanszírozását, és a pályázatát közvetlenül nyújtja be a minisztérium felé.
 
Az igényelt állami támogatás mértéke a bekerülési költség maximum 50%-a, de lakásonként legfeljebb 77 000 Ft lehet. Az állami támogatás legfeljebb a bekerülési költség 50%-a, de nem haladhatja meg az 77.000 Ft/lakás összeget, önkormányzati támogatás és a pályázó saját ereje együtt legalább a bekerülési költség 50%-a. Az igényelt állami támogatás lakásonkénti mértékénél minden esetben a pályázattal érintett lakások száma vehető figyelembe.
 
Az önkormányzat, mint támogató - az adott épület, épületrész esetében - a pályázó kedvezményezettől részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt. Ahol az önkormányzat nem biztosít támogatást, a pályázó kedvezményezettnek kell vállalnia a bekerülési költség legalább 50%-ának biztosítását saját erőként.
 
A pályázatot az útmutatóban közölteknek megfelelően, a pályázati formanyomtatványok minden kérdésére válaszolva és az előírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani. A pályázónak a pályázat benyújtásakor 20 000 Ft összegű pályázati díjat kell fizetnie.
 
Pályázati felhívás
Pályázati útmutató
1. Összefoglaló adatlap I. 
1/A. Összefoglaló adatlap II.
2. Adatlap az épület fűtési rendszeréről és a tervezett felújításokról
2/A. Felmérési adatlap a lakásonkénti tervezett felújításról
3. Adatlap a támogatási döntésről
4. A lakóközösség határozata
5. Az önkormányzat határozatának kötelező tartalma
6. Adatlap a Támogatási szerződés összeállításához
7. A pályázat tartalomjegyzéke
8. Adatlap a felújítás lakásonkénti megvalósulásáról
 
Ma 2017. 7. 28, péntek, Szabolcs napja van. Holnap Márta napja lesz.