1. Elfogadás, hatályba lépés, preambulum

Az Országgyűlés még június végén elfogadta a fenti című 2021. évi XCII. törvényt, mely a jelenlegi rendelkezés alapján 2023. július 1. napján lép hatályba, és amelynek hatályba lépésével párhuzamosan hatályon kívül helyezésre kerül a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény.

Preambuluma szerint a törvény célja, hogy az Európai Unió szabályozásával, valamint a jogi személy létrehozásának és működésének szabadságára vonatkozó polgári jogi rendelkezésekkel összhangban, korszerű jogi keretek megteremtésével, az elektronikus ügyintézés és az informatikai fejlődés adta lehetőségek széles körű kihasználásával állapítsa meg a jogi személyek nyilvántartásának, nyilvánosságának és a bírósági nyilvántartási eljárásnak a szabályait. Ehhez még annyit tehetünk hozzá, hogy mostanra nem nagyon volt gyakorlati értelme külön törvényben szabályozni a cégeljárásra és a civil szervezetek nyilvántartási eljárására vonatkozó szabályozás, melyekre, most is eléggé hasonló szabályok vonatkoznak, viszont technikai feltételeit tekintve teljesen különbözik egymástól a cégeljárás és a civil nyilvántartási eljárás. Tulajdonképpen ez a kettősség kerül feloldásra úgy, hogy az összes jogi személyiségű szervezetre egységes szabályozás, eljárásrend és technikai feltételek kerültek, kerülnek kialakításra.

2. Hatály
Mindezek figyelembevételével a törvény hatálya szerint kiterjed a jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalanyok nyilvántartására, a bírósági nyilvántartási eljárásra, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló közzétételével összefüggő eljárásra, a nyilvántartott adatokra és okiratokra vonatkozó információ biztosítására, továbbá a nyilvántartással összefüggő egyes perekre vonatkozó alapvető szabályokra is, továbbá kimondja, hogy a jogi személyek nyilvántartása tartalmazza a cégek (közöttük a szövetkezetek, így a lakásszövetkezetek), a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek, a társasházak, továbbá azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok adatait, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli. A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza továbbá a törvény által létrehozott jogi személyek adatait is. Értelemszerűen a Tv. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései egyértelműen vonatkoznak a szövetkezetekre, lakásszövetkezetekre is.

Megállapíthatjuk tehát, hogy társasházak a jogi személyek bírósági nyilvántartásában fognak szerepelni 2023. júliusától az erre vonatkozó tv. rendelkezéseinek megfelelően. Azt egyelőre nagyon fontos leszögezni, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. a jelen pillanatban még nem módosult és a szintén e vonatkozásban irányadó Polgári Törvénykönyv idén nyári módosítása sem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a társasházakat jogi személyiséggel ruházza fel a jogalkotó. Természetesen mindez valamilyen tartalmú szabályozással nagy valószínűséggel meg fog történni 2023. júliusáig, de erre még nem került sor, így a konkrét szabályozás még nem ismert.
Az új nyilvántartási törvény tehát azt mondja ki, hogy törvény előírhatja jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanynak a jogi személyek nyilvántartásába való bejegyzését is, azaz elvben még az is elképzelhető, hogy a társasházak nem fognak teljes körű jogi személyiséggel rendelkezni (illetve az erre vonatkozó konkrét tartalmi szabályozás még nincsen meg), de nyilvántartásuk a jogi személyekével együtt fog történni, illetőleg lesz egy teljes körű jogi személyes nyilvántartás ahol minden ilyen szervezet megtalálható lesz (ennyiben teljes körű lesz ezen szervezetek bírósági nyilvántartása, de ezen szervezetek egy részének a bejegyzése, és változásbejegyzése nem a bíróság, hanem törvényi szabályok alapján más szervezetek által fog történni).

A törvény ezt követően felsorolja a magyar jogban ismert, bevett cégformákat, a civil szervezeti formáka és az egyéb cégnek nem minősülő szervezeti formákat, melyek között a 11. pontban szerepel a társasház is.
A törvény itt tételesen felsorolja, hogy melyek azok a jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli (pl. befektetési alap., köztestület, ügyvédi iroda) és mivel ezek között a szervezeti formák között nem kerül a társasház feltüntetésre, illetve az előbbi kategóriában a bírósági nyilvántartású kategóriában kerül feltüntetésre egyértelműnek tűnik, hogy a nyilvántartásba vételi eljárást a társasházak esetében a bíróságnak kell lefolytatnia. Álláspontunk szerint ezt a megoldást mindenképpen célszerű támogatni és üdvözölni kell, mert jól látható, hogy az ingatlan-nyilvántartási közös képviselő regisztráció kialakítása mennyire problematikus volt, hiába került be a társasházakról szóló törvénybe, a konkrét hatályba léptetését egy, majd két évvel elhalasztotta a jogalkotó, alapvetően azért mert nem sikerült dűlőre jutni ennek a kérdésnek az ingatlan-nyilvántartási megvalósítása, részletszabályozása vonatkozásában. Hangsúlyozzuk azonban, hogy jelenleg a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. Tv. tartalmazza IV/A fejezetében a társasházi tisztségviselők nyilvántartására vonatkozó szabályokat, melyek szerint a közös képviselőket az ingatlan-nyilvántartási törzslapnak kellene 2023. január 1-ét követően tartalmaznia. Ennek a kettősségnek a feloldása a jogalkotás jövőbeni feladata.

4. Eljárási szabályok

A törvény nyilvántartására, a bírósági nyilvántartási eljárásra, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló közzétételével összefüggő eljárásra, továbbá a nyilvántartással összefüggő egyes perekre vonatkozó alapvető szabályokra vonatkozó rendelkezéseinek az ismertetésére csak egy hosszabb lélegzetvételű anyag keretei között van lehetőség, ez a Törvény egy 153 §-ból álló 65 oldalsa szabályozás. Természetesen ahogy a kép tisztulni fog, 2023. július 1-ig, még mindenképpen több alkalommal sort kerítünk tájékoztatókon és rendezvényke formájában is a fentiekben felsorolt eljárások szabályainak formai és tartalmi ismertetésére. A társasházak vonatkozásában követendő eljárások jelentősen hasonlítani fognak a jelenleg is hatályban lévő cégeljárások, civil szervezeti nyilvántartási eljárások szabályaihoz.

5. A törvényességi felügyeleti eljárás közös szabályai
A törvénynek a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a szervezetekre, amelyek felett törvény alapján bíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletet. A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint a Társasházak esetében a törvényességi felügyeleti jogkör jegyzői hatáskörben van a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII tv. szerint, tehát a Társasházakra jelen állapot szerint az alábbiakban ismertetésre kerülő rendelkezések nem vonatkoznak.

6. A jogi személy számviteli beszámolójának közzététele
A számviteli beszámolója közzétételére kötelezett szervezet, továbbá az a jogi személy, amelyet törvény közzétételi eljárásra kötelez (így a társasházakról szóló Tv. kötelezése alapján a Társasházak is), a számviteli beszámolóját annak közzététele céljából kizárólag a nyilvántartási portálon keresztül küldheti meg.. Ha a kötelezett személy közzétételi kötelezettségét elmulasztja, az információs szolgálat harmincnapos határidőt biztosítva felhívja kötelezettségének teljesítésére. Ha a kötelezett személy ennek nem tesz eleget, az információs szolgálat erről értesíti a bíróságot. Az állami adó- és vámhatóság folyamatos adatszolgáltatás keretében elektronikus úton átadja az információs szolgálat részére azon kötelezett személyek adószámát, az üzleti éve kezdetének és végének dátumát (mérlegfordulónapját), amelyek az előző év vonatkozásában a számviteli beszámolójuk közzétételére kötelesek.