Tisztelt Lakásszövetkezetek és Társasházak!

A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MOHU) a 2024. decemberi hatállyal módosítást követően 2025. március 1. napjától kezdődő hatállyal ismételten módosította Általános Szerződési Feltételeit.
A 2024. decemberében közzétett tájékoztatónk tartalma ezzel a módosítással meghaladottá vált. A jelent tájékoztatónk alapját jelenti az a dokumentum, amely az új módosított 448 oldalas ÁSZF-ből kigyűjti a lakásszövetkezeti és társházi vonatkozású rendelkezéseket, ezzel lényegesen leegyszerűsítve az ÁSZF lakásszövetkezeti és társasházi szempontú használatát. Az új március 1. napjától hatályba lépő ÁSZF módosítások tartalma alapján a MOHÚ alvállalkozóiként működő helyi szolgáltatók szerte az országban megint felhívásokat tettek közzé a módosult ÁSZF-re történő hivatkozással. Ezeket a leveleket, illetőleg esetileg az azokra adott válaszokat a tagszervezeteink megküldték a LOSZ részére. Az alábbiakban ezeknek a felhívásoknak a tartalmát is értékeljük:

1. A MOHU tárgyi felhívásának legfontosabb eleme, hogy: „A társasházakat, lakásszövetkezeteket kizárólag egyben fizetőként tartjuk nyilván. Ennek értelmében nem a lakókat, hanem a társasházat, vagy lakásszövetkezeteket kezeljük -eltérő tartalmú társasházi, vagy lakásszövetkezeti közgyűlési határozta hiányában- kizárólagos díjfizetőként. A szövegrész pontosításra került a hatályos szabályozásban.”
A fenti rendelkezés értékeléséhez szükség van az ÁSZF néhány rendelkezésének ismeretére. A 3.2.3. A pont az alábbiakat tartalmazza:
„A. Közösségi Előfizetői minőség (a) Társasház és lakásszövetkezet esetén Közösségi Előfizetői minőség feltétele és bejelentése (közös gyűjtőedény használata esetén) A Társasházi, Lakásszövetkezeti Közösségi Előfizetők tekintetében maga a társasház, lakásszövetkezet minősül Ingatlanhasználónak, és ennek megfelelően a MOHU a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjról a számlát a társasház, lakásszövetkezet, részére állítja ki feltéve, hogy a jelen ÁSZF pontja szerinti egyéni előfizetői/ egyén díjfizetői minőség nem áll fenn; A Közös Gyűjtőedényekre vonatkozó díjösszeg egyes lakásokra történő felosztásáról, annak szempontjairól kizárólag a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösség jogosult dönteni.”
Ez az ÁSZF által szándékolt és idealizált kiinduló helyzet amikor a társasház és a lakásszövetkeezt a közösségi előfizető, neki jön a számla és azt Ő fizeti meg és értelemszerűen dönt is a díj felosztásáról is. Azt azért fontos rögzíteni, hogy ez az egész helyzet nem a semmiből jött létre volt korábbi szabályozás is, ahol jogszerű feltételek mentén kialakult, hogy egy lakásszövetkeezt vagy társasház közösségi előfizető, avagy a tagok/ tulajdonosok, illetve a tulajdonostársak-e az egyéni előfizetők és díjfizetők. A társasházak és lakásszövetkezetek, illetőleg az előfizető, díjfizető tulajdonostársak e körben jóhiszeműen szereztek és gyakoroltak jogot egy kialakult, rendezett struktúrában, amikor a MOHU ezeken a feltételeken egyoldalúan változtatott, és a felhívásában kijelentette, hogy a társasházakat lakásszövetkezeteket kizárólag egyben fizetőként tartja nyilván eltérő tartalmú közgyűlési döntés hiányában. Értelemszerűen ilyen döntés meghozatalára, mivel ezt korábban nem kérték elég volt annak a bejelentése a közös képviselő, lakásszövetkezet képviselője részéről, hogy milyen módon kérik igénybe venni a szolgáltatást. Az is elképzelhető, hogy soha nem is merült fel a közösségi előfizetés, mindig is egyéni előfizetéssel/díjfizetéssel történt a hulladékközszolgáltatás igénybevétele és kifizetése. Az is előfordul, jóval ritkábban, hogy ez a kérdés már korábban, a szolgáltató álláspontja, vagy/és az önkormányzati szabályozás miatt más korábban felmerült és született is a tárgyban közgyűlési, vagy ezzel egyenlő hatályú egyéb döntés, de az régi és nem tartalmazza az ÁSZF által most előírt adattartalmat. E körben ugyanis az ÁSZF az alábbi rendelkezéseket tartalmazza az 3.2.3. B-c pontjában:

„Társasház, Lakásszövetkezet esetén Egyéni Díjfizetői minőség feltétele és bejelentése (közös gyűjtőedény használattal)
„Társasházi, Lakásszövetkezeti albetét Ingatlanhasználója Közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó szolgáltatást Egyéni Díjfizetőként akkor vehet igénybe, ha: 1. az Egyéni Díjfizetői minőséggel érintett személyek körét, 2. az Egyéni Díjfizetői minőség kezdő időpontját, 3. a kapcsolódó közös gyűjtőedény darabszámot és méretét /űrtartalmát/ 4. az Egyéni Díjfizetők alábbi adatait (név, születési hely és idő, édesanyja neve, levelezési cím) rögzítő közgyűlési határozata meghozatalra kerül és annak másolata megküldésre kerül a MOHU számára. A fenti tartalommal kiállításra kerülő közgyűlési határozatnak teljeskörűen, egységes szerkezetbe foglaltan szükséges tartalmaznia adott időponttól az érintett társasházon/lakásszövetkezeten belül irányadó díj-, és költségviselési szabályokat. A társasházak esetén közös képviselő vagy a társasház képviseletére feljogosított más személy, a lakásszövetkezet esetén a lakásszövetkezet képviseletére feljogosított személy jogosult eljárni a szolgáltatás igénybevételéhez történő bejelentkezés (ideértve a közgyűlési határozat másolatának megküldését is), valamint a Területi Mellékletben szabályozott szerződéskötés ügyében.”
Az ÁSZF fenti rendelkezése tehát tartalmazza, hogy társasház és lakásszövetkezet esetén van lehetőség az egyéni díjfizetésre, mégpedig közös gyűjtőedény használattal (tehát nem kell a tízemeletes épület körül 65 kukát elhelyezni), de ennek feltétele a közgyűlés döntése, mely a fenti adattartalommal kell hogy rendelkezzen.
Megint csak felmerül a kérdés, hogy nem in medias res történik a hulladék közszolgáltatás, eddig is volt ilyen és nyilván azoknál a lakásszövetkezeteknél társasházaknál van/lesz igény az egyéni díjfizetésre közös edényhasználat mellett, ahol eddig is így volt ezekben az esetekben pedig a szolgáltató egészen pontos nyilvántartással rendelkezik, az igénybe vevő személyekről (egyedi lakástulajdonosok és használók). Felmerül a kérdést, hogy miért kell akkor ezeknek a személyeknek a fent jelzett személyes adatait a közgyűlés elé vinni?
Kérdés, hogy milyen jogszabály változás írja elő a már meglévő adatok közgyűlési határozat részeként történő újra közlését?
Az teljesen biztos, hogy az ÁSZF módosítása mindezt nem alapozza meg mert nem jogszabályról van szó. Egyszerűen mindez komoly és felesleges adminisztratív terheket ró a társasházakra és lakásszövetkezetekre, hiszen a szolgáltatónál a folyamatos jogviszony miatt ezek az adatok rendelkezésre állnak.
Álláspontunk szerint elég volna a Név és annak az ingatlannak a címe, helyrajzi számának megadása, ahol a háztartási hulladék keletkezik. Abban az esetben, ha a társasház, vagy lakásszövetkezet a közösségi előfizetésről, át kíván térni az egyéni díjfizetésre, vagy akár előfizetésre akkor értelemszerűen indokolt a fenti adatartalom, de csak ebben az esetben. Álláspontunk szerint tehát, ha eleve ebben az egyéni előfizetési konstrukcióban történt a hulladék közszolgáltatás teljesítése egy lakás szövetkezeti és társasházi ingatlanon, akkor azt így is kellene lefolytatni a társasházi közös képviselő, vagy a lakásszövetkezet képviselőjének cégszerű nyilatkozata alapján.
Azt viszont mindenképpen javasoljuk, hogy ahol nem rendelkeznek egyértelmű közgyűlési döntéssel, illetőleg ahol rendelkeznek de biztosítani, megerősíteni kívánják ezt, ott a soron következő közgyűlés (értelemszerűen lakásszövetkezetek esetén a közgyűlést a küldöttgyűlés is helyettesítheti) elé vigyék oda ezt a kérdést, ahol döntsenek arról, hogy az egyéni előfizetés keretei között kívánják a hulladék közszolgáltatást a jövőben lebonyolítani és, legyen a határozat melléklete az adott társasházban , lakásszövetkezetben nyilvántartott ingatlan használók (tulajdonosok) listája az ott megjelölt adattartalommal és a közös gyűjtőedény(ek) darabszámának és űrtartalmának a meghatározása. Ebben az esetben teljeskörűen megfelelnek az ilyen közgyűlési döntést meghozó lakásszövetkezetek és társasházak a MOHU ÁSZF rendelkezéseinek.
A tulajdonosi személyes adatok társasház és a lakásszövetkezet részéről a MOHU rendelkezésére bocsátása álláspontunk szerint jogszerű, mert egyrészt ennek egy része a tulajdoni lapból is kinyerhető, mely adatok kezelésére a lakásszövetkezetek, társasházak törvényileg feljogosítottak, másrészt pedig a hulladék közszolgáltatás lebonyolításához szükséges adatok rendelkezésre bocsátása és kezelése a lakásszövetkezet társasház hulladék közszolgáltatással összefüggő törvényben meghatározott tevékenységéhez (kötelezettségéhez) szükségszerűen kapcsolódik. Amennyiben az érintett tulajdonos a lakásszövetkezet, társasház részére nem bocsátja rendelkezésre az igényelt adatot, azt a MOHU, vagy a szolgáltató alvállalkozó a nyilvántartásból megtudhatja.

2. Felhívjuk a figyelmet még ebben a körben a MOHU ÁSZF 3.2.3 B-a. pontjára, mely a az alábbiakat tartalmazza:
„Egyéni Előfizetői minőség a) Társasház és lakásszövetkezet esetén Egyéni Előfizetői minőség (egyéni gyűjtőedény használatának) feltételei és bejelentése a Területi Szolgáltató számára Társasházi, Lakásszövetkezeti albetét Ingatlanhasználója Közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó szolgáltatást Egyéni Előfizetőként akkor vehet igénybe, ha: (aa) az Egyéni Előfizető saját használatú Vegyes Hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedénnyel rendelkezik. Amennyiben az Egyéni Előfizető saját használatú Vegyes Hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedénnyel 2024. július 01. napját követően nem rendelkezik, azt a 169/2024. (VI.29.) Kormány rendelet 14.§ (4) bekezdése alapján saját költségén biztosítja. (ab) az Egyéni Előfizető saját használatú Szelektív Hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedénnyel rendelkezik. Amennyiben az Egyéni Előfizető saját használatú Szelektív Hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedénnyel 2024. július 01. napját követően nem rendelkezik, azt a 169/2024. (VI.29.) Kormány rendelet 14.§ (3) 32 bekezdése alapján a Koncessziós Társaság biztosítja az azt igénylő hulladékbirtokos számára. (ac) a Társasház vagy Lakásszövetkezet közgyűlési határozata útján engedélyezi, hogy az Egyéni Előfizető a Vegyes és Szelektív hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényét a Társasház vagy Lakásszövetkezet területén elhelyezze
Az ÁSZF tehát azt rögzíti, hogy a társasháznak és lakásszövetkezetnek a közgyűlési határozata tartalmazza, hogy az egyéni előfizető elhelyezheti a gyűjtőedényét a társasház, vagy a lakásszövetkezet területén. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a MOHU ÁSZF nem kíván elmozdulni abba az irányba, hogy egyedi edényzettel rendelkező egyéni előfizetőkből álljon a lakásszövetkezeti, illetve a társasházi lakóközösség, ahol az egyéni gyűjtőedények biztosítását, elhelyezését és ürítését, valamint a tisztán tartását is meg kell oldani, de a lehetőséget megadja és ha a közgyűlés úgy dönt, akkor a jelenleg is létező egyéni előfizetők mind rendelkezhetnek saját gyűjtőedénnyel.

3. Kikerült az ÁSZF-ből a korábbi 3.2.3.h. pont:
„Lakásszövetkezet részét képező társasház, Ingatlanhasználó esetén a szolgáltatást a lakásszövetkezet, mint Ügyfél veszi igénybe.”
A kiemelt megfogalmazás nyilvánvalóan téves, mellyel kapcsolatban korábban jeleztük, hogy teljes jogi és tartalmi nonszensz és ütközik minden lényegi lakásszövetkezeti és társasházi fogalmi és értelmező szabállyal. Ezt a körülményt a MOHU is észlelte és ezt a rendelkezést az ÁSZF-ből eltávolította.
Ahogy korábban is rögzítettük a lakásszövetkezet és a társasház két önálló jogintézmény, melyek saját közgyűlési döntéssel átalakulhatnak a másik formába, de egyidejű vegyülésre, hogy lakásszövetkezet részét képezze egy társasház nincsen jogi és tartalmi lehetőség. Az előfordul, hogy egy lakásszövetkezet mint közös képviselő, illetőleg társasházkezelő vállalkozási jogviszonyban kezel társasházat, de értelemszerűen ettől a társasház nem válik a lakásszövetkezet részévé, és az is egyértelmű, hogy ilyen esetben nem lehet az adott társasház hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díját a lakásszövetkezetnek kiszámlázni. A lakásszövetkezet ügyfél csak saját lakásszövetkezeti ingatlan-nyilvántartási megjelölésű esetén lehet, ha a saját közgyűlése, küldöttgyűlése így dönt.
4. A fentiek alapján tehát azt javasoljuk a társasházak és a lakásszövetkezetek számára is (amennyiben a helyi alvállalkozóval egyeztetve a szolgáltató ezt igényli), hogy a soron következő közgyűlésükön (küldöttgyűlésükön), amennyiben eddig is egyéni díjfizetők voltak a társasházi tulajdonostársak, lakásszövetkezeti tagok , tulajdonosok, úgy a fentiekben meghatározott tartalmú döntést hozzák meg és bocsássák azt a helyi szolgáltató alvállalkozó rendelkezésére, mely esetben az egyéni díjfizetési konstrukció, közös edényhasználattal fog megvalósulni az adott társasházak, lakásszövetkezetek esetében. Azon lakásszövetkezetek és társasházak számára, ahol eddig is a közös díjfizetés volt a gyakorlat, vagy nem okoz számukra problémát az erre történő áttérés, nincsen további teendő, illetőleg a megküldött adatszolgáltatást kell teljesíteni. Mivel március 1-ig a fenti közgyűlések, küldöttgyűlések döntéshozatalára az esetek nagy többségében nem lesz mód, javasoljuk, hogy azon lakásszövetkezetek és társasházak ahol az egyéni díjfizetés megvalósítása a cél, jelezzék (akár formális igazgatósági döntéssel és a szükséges adattartalom rendelkezésre bocsátásával) mindezt a MOHU, illetőleg alvállalkozója felé, azzal, hogy a közgyűlést összehívták, összehívják ezzel a napirenddel és várható ezen határozat meghozatala, melyet soron kívül megküldene a sziláltatónak. Remélhetőleg az a közlés azt fogja eredményezni, hogy a MOHU és alvállalkozója nem fogja egy-két hónap erejéig felborítani az eddigi szolgáltatási rendet.

LOSZ elnökség