Tájékoztató – 217/2022. (VI. 17.) sz. Kormányrendelet lakásszövetkezetekre és társasházakra történő esetleges hatásairól

Tájékoztató a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) sz. Kormányrendelet lakásszövetkezetekre és társasházakra történő esetleges hatásairól

Az egyetemes szolgáltatói körbe tartozásról a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.), illetőleg a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (Get.) rendelkezik eredendően, ezeknek a törvényeknek a lakossági fogyasztóra vonatkozó értelmező rendelkezései a jelzett 2017-es Kormányrendelet hatálybalépésével nem változnak.

A Vet esetében a 3.§ 42. pontja az alábbiakat tartalmazza:

„42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a lakóépületet, mint felhasználót a közös fogyasztás vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;”

Míg a Get. esetében a 3.§ 47. pontja az alábbi:

„47. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol földgázt földgáz vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a lakóépületet, mint felhasználót a közös fogyasztás vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.”

HANGSÚLYOZZUK, HOGY EGYIK FOGALMAT SEM MÓDOSÍTJA, NEM ÉRINTI A KÖZLÖNYBEN MOST MEGJELENT RENDELET. Vélhetően a Get. esetében alkalmazott lakossági felhasználói kategória nem jelent eltérő értelmezést, mert ilyen fogalom viszont nem található a Get.-ben.

Mindennek azért van komoly jelentősége, mert a 2017/2022. sz. a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló Kormányrendelet leszűkíti a kedvezményes áru egyetemes szolgáltatásban részesülők körét az alábbiak szerint.

2. A Kormányrendelet első fele a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) veszélyhelyzet miatti, egyelőre 2022. december 31. történő eltérő alkalmazásáról szól. E szerint (2.§ (1) bek.) a Vet. 50. § (3) bekezdésétől eltérően, 2022. augusztus 1-jétől egyetemes szolgáltatásra

„ a) lakossági fogyasztó,

b) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: 2004. évi XXXIV. törvény) 3. § (3) bekezdése szerinti mikrovállalkozásnak (a továbbiakban: mikrovállalkozás) minősülő, kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználó

jogosult, azzal, hogy a b) pont szerinti felhasználó az egyetemes szolgáltatótól 4606 kWh/év/összes felhasználási hely fogyasztásig a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott áron, a felett a Vet. 141. § (7) bekezdésétől és 145. § (3) és (4) bekezdésétől eltérően versenypiaci áron vételez villamos energiát.”

A lényeg tehát az, hogy a lakásszövetkezetek és a társasházak a Vet. 3. § 42. pontja szerinti lakossági fogyasztói körbe tartoznak, tehát rájuk a mostani módosítás nem vonatkozik voltak és maradnak lakossági fogyasztói körben az egyetemes szolgáltatás megilleti Őket.

ALÁTÁMASZTJA A FENTI ÉRTELMEZÉST A RENDELET VONATKOZÓ (7) és (8) bekezdése is: )

„ (7) A Vet. alkalmazásában 2022. augusztus 1-jétől az önkormányzati és állami bérlakásban, valamint szállóférőhelyen

élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat és az állami bérlakás, valamint

a szállóférőhely üzemeltetője e rendelet alkalmazásában lakossági fogyasztónak minősül.

(8) A (7) bekezdés szerinti jogosultság érvényesítése érdekében a felhasználó az egyetemes szolgáltatója felé

– az annak honlapján közzétett nyilatkozatminta alkalmazásával – nyilatkozik, hogy a (7) bekezdés értelmében

mely felhasználási helyek tekintetében minősül lakossági fogyasztónak. Az egyetemes szolgáltató a lakossági

fogyasztókra vonatkozó előírásokat kizárólag a nyilatkozat benyújtását követően jogosult alkalmazni. Az egyetemes

szolgáltató az ehhez szükséges nyilatkozatmintát e rendelet hatálybalépését követő 5 munkanapon belül

a honlapján közzéteszi.”

Tehát a lakásüzemeltetők legyen az magyar állam vagy önkormányzat mindenképpen lakossági fogyasztói körbe tartoznak ezen lakások fogyasztása vonatkozásában, ha erről egy formanyomtatványon nyilatkoznak.

Fentiekből jól látszik, hogy a magánszemélyek lakhatása körében lényegében minden opció esetében az a jogalkotói szándék, hogy lakossági fogyasztói körbe tartozzanak és jogosultak legyenek az egyetemes szolgáltatásra.

Kivételt jelenthet viszont a fenti értelmezés alól, figyelembe véve a 42. pont, Get. esetén 47. pont, rendelkezéseit az az eset, amikor olyan lakásszövetkezeti épületről beszélünk amely nem lakóépület, illetőleg abban több a nem lakáscélú ingatlan mint a lakás, és emellett az adott lakásszövetkezet arányaiban jelentősebb vállalkozási tevékenységet is folytat. Valószínűsíthetően az az eset amikor lakásszövetkezet bérbe ad, akár helyiséget, akár pl reklámfelületet, vagy pl antenna célra tetőfelületet, és mindezt a tevékenységet lakóépület vonatkozásában fejti ki, a 217-es Kormányrendelet alkalmazása szempontjából nem lehet problematikus, hiszen a 42. illetve a 47. pont alapján ezt a fajta vállalkozási tevékenységet úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételezés történt és a vásárolt villamos energiával a lakásszövetkezet nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Ha viszont a gazdasági-vállalkozási tevékenység kifejtésére egy olyan lakásszövetkezeti épületben kerül sor, amely nem lakóépület, és az nem is a lakásszövetkezet más, lakóépületeihez köthető akkor felmerülhet a Kormányrendelet 2.§ (1) bekezdésének, illetve a gázszolgáltatás tekintetében 7. § (1) bek. b. pontja mikrovállalkozásra vonatkozó szabályainak alkalmazhatósága, melyre a későbbiekben kitérünk.

3. A Kormányrendelet a Get. eltérő alkalmazása vonatkozásában az alábbiakat mondja ki a 6. és 7. §-ában, szintén 2022. december 31-ig terjedő hatállyal:

„A Get. 32. § (1) bekezdésétől eltérően, 2022. augusztus 1-jétől egyetemes szolgáltatásra

a) lakossági felhasználó,

b) a 20 m3 /óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező mikrovállalkozás jogosult, azzal, hogy a mikrovállalkozás az egyetemes szolgáltatótól 1489 m3 /év/összes felhasználási hely mértékig a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó értékesítési árak megállapításáról és alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott I. kategória szerinti áron, a felett a Get. 104. § (7) bekezdésétől és 107. § (3) bekezdésétől eltérően versenypiaci áron vételez földgázt.

(2) A versenypiaci ár nem minősül a Get. szerinti hatósági árnak, azt és az áralkalmazási feltételeket az egyetemes szolgáltató e rendelet hatálybalépését követő 5 munkanapon belül honlapján közzéteszi. A versenypiaci árat az egyetemes szolgáltató határozza meg. A hirdetményben meghatározott mindenkori versenypiaci ár az egyetemes szolgáltatási szerződés részévé válik. A versenypiaci árnak az egyetemes szolgáltatási szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a megváltozott versenypiaci ár az érvényes szerződés részévé válik.”

A helyzet tehát a Vet. és a Get. alkalmazása körében azonos, a lakássági fogyasztói fogalmak alapján azok a lakóépületek ahol több a lakás, mint a nem lakás célú helyiség, akár társasházi, akár lakásszövetkezeti konstrukcióban teljesen védettek még akkor is, ha a társasháznak, vagy a lakásszövetkezetnek van vállalkozási tevékenysége, mert a törvényi vélelem alapján úgy kell tekinteni, hogy nem folytat a vásárolt energiával gazdasági tevékenységet, megilleti az olcsóbb árképzésű egyetemes szolgáltatás.

Természetesen vannak olyan társasházak, melyek nem, vagy többségében nem lakásokból állnak, illetve vannak garázsszövetkezetek, üzletszövetkezetek, és üdülőszövetkezetek is, ahol ez a feltétel nem áll. Mind a két fogalom esetén hangsúlyozza a jogalkotó, hogy a lakás, üdülő hétvégi ház egy tekintet alá esik és a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvénynek is van olyan rendelkezése, hogy: „2. §(4) E törvénynek a lakásszövetkezetekre és az ilyen épületekben lévő lakásokra vonatkozó rendelkezéseit – ha a törvény másként nem rendelkezik – a nyugdíjasházakra, a bennük lévő lakásokra, illetőleg az üdülő, a személygépkocsi-tároló, illetőleg a műhely, vagy üzlethelyiség építését és fenntartását végző szövetkezetekre és az ilyen épületekben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségekre is megfelelően alkalmazni kell.

(5) A lakásszövetkezet tevékenységét a saját részére, tagjai, továbbá a nem tag tulajdonosok részére végzi, amellyel kapcsolatban nyereségszerzésre nem törekszik.”

A fentiek alapján feltételezhetjük, hogy az alapcél szerinti tevékenységének kifejtése esetén, ahol ugye nyereségre nem is törekedhet a lakásszövetkezet, üdülőszövetkezet, garázsszövetkezet, igénybevett energia tekintetében lakossági felhasználónak kell minősülnie. Az eddigi gyakorlat ez volt, hiszen lakossági fogyasztói körbe tartoznak a lakásszövetkezeti és társasházi, de a garázsszövetkezeti és a többségében alaptevékenységi célt (tagi üdültetést) szolgáló üdülőszövetkezeti épületek is.

Azok a társasházi jogállású épületek ahol pl az üzlethelyiségek vannak többségben, mint a bevásárlóközpontok egy jó része eddig sem tartoztak a lakossági fogyasztói körbe, illetve vannak olyan üdülőszövetkezeti épületek ahol deklaráltan a szállodai férőhely szolgáltatás, vagy/és más kapcsolódó gazdasági tevékenység a meghatározó vállalkozási cél, így ezek az épületek eddig sem tartoztak lakossági fogyasztóként az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körébe, esetlegesen a vállalkozás mérete, árbevétele alapján ami eléggé valószínű, hiszen a vonatkozó jogszabály a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg Ezekre a mikrovállalkozásokra vonatkozik tehát a Kormányrendelet azon szabálya, hogy a villamosenergia tekintetében, hogy kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználóknak kell lenniük, illetve az Ő esetükben az egyetemes szolgáltatási körbe úgy tartoznak, hogy az egyetemes szolgáltatótól 4606 kWh/év/összes felhasználási hely fogyasztásig a árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérsékelt áron, a felett pedig versenypiaci áron vételezhetnek villamos energiát. A gázenergia estében hasonló a helyzet, ugyanis 20 m3 /óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező mikrovállalkozás jogosult az egyetemes szolgáltatásra, azzal, hogy a mikrovállalkozás az egyetemes szolgáltatótól 1489 m3 /év/összes felhasználási hely mértékig a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó értékesítési árak megállapításáról és alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott I. kategória szerinti áron, a felett a versenypiaci áron vételez földgázt.

A Kormányrendelet kimondja mind a villamos energia, mind a gáz energia tekintetében, hogy nem jogosult egyetemes szolgáltatásra az a mikrovállalkozás, amely e rendelet hatálybalépésének napján (2022. június 18.) nem egyetemes szolgáltatás keretében vételez villamos energiát, illetve gázt.

Eléggé talányos szabályozást tartalmaz a Kormányrendelet 2.§ (5) és (6) bekezdése, valamint 7.§ (4) és (7) bekezdése, melynek lakásszövetkezetek esetében a fentiekben már említett olyan esetben lehet jelentősége, ahol a lakásszövetkezet kifejtett jelentősebb vállalkozási tevékenység nem a lakóépületeihez kötődik, tehát jellegét tekintve nem értékesítése a lakóépületei valamely helyiségének, illetve nem bérbeadás, hanem konkrét lakóépületektől független pl a társasházkezelés, hiszen mindez más a lakásszövetkezeten kívüli lakóépületekre vonatkozik, illetve pl. a kábelszolgáltatás, mely esetben a lakóépületek is érintve vannak, de a villamosenergia felhasználás jelentős részben nem ott, hanem a lakóépületeken kívüli lakásszövetkezeti épületnél jelentkezik, mely nem lakóépület.

Ebben az esetben is van még egy felmerülő kérdés, az arányosítás kérdése, hiszen a fentiekben idézett non-profit jellegből adódóan, a lakásszövetkezet önálló irodájában van a tagok érdekében és a lakóépületekre vonatkozóan kifejtett energiafelhasználás is melyet mint belső szolgáltatást non-profit jellegűnek kellene tekintetünk. E vonatkozásban nem látunk tisztán, a jövőbeni történések, szolgáltatói és hatósági bírósági jogalkalmazói jogértelmezések fogják eldönteni, vagy a jogalkotó esetleges módosítása, hogy ilyenkor mi a teendő, ezzel a 2017-es Kormányrendelettel és az így kifejtett vállalkozási tevékenységekkel és a rájuk fordított energiával mit kezdjenek az ebben a helyzetben érintett lakásszövetkezetek. Felhívjuk arra is a figyelmet, hogy a villamos energia és gázszolgáltatás mellett a három fő közüzemi szolgáltatás esetén (távhő, víz-csatorna és hulladék. Konkrétan jogszabályi rendelkezés mondja, ki, hogy a társasházak és a lakásszövetkezetek (vagy konkrétan, vagy teljesen körülírtan, a hulladék köz szolgáltatás esetében pedig oly módon, hogy minden magánszemély tulajdonában álló lakásra, vagy egyéb illetőségre kiterjed a rezsicsökkentés), mindennemű további vizsgálattól szinte függetlenül a rezsicsökkentéssel érintett kedvezményezetti körbe tartoznak, azaz nem ördögtől való az az elképzelés, ha azt gondoljuk, a lakásszövetkezetek és társasházak esetében az a jogalkotói cél, hogy mindennemű közüzemi szolgáltatás tekintetében maradjanak a kedvezményezett lakossági fogyasztói körben.

A fentiektől függetlenül vizsgáljuk meg a Kormányrendelet alábbi bekezdéseit:

„ 2.§ (5) Aki nem jogosult az (1) és (4) bekezdés alapján egyetemes szolgáltatásra vagy a (3) bekezdés szerint az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron az egyetemes szolgáltatóval villamosenergiavásárlási szerződést kötni, köteles az egyetemes szolgáltatója részére 2022. július 1-jéig az érintett felhasználási hely megjelölésével erről nyilatkozni, amennyiben e rendelet hatálybalépésének napján egyetemes szolgáltatás keretében vagy egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron vételez villamos energiát. Az egyetemes szolgáltató e rendelet hatálybalépését követő 5 munkanapon belül az ehhez szükséges nyilatkozatmintát a honlapján közzéteszi. A nyilatkozattételre megadott határidő elmulasztása esetén az egyetemes szolgáltató nem felel, ha a felhasználó ellátására a végső menedékes jogintézmény keretében nem kerül sor. Az egyetemes szolgáltató ezen felhasználók tekintetében 2022. augusztus 1-jétől az egyetemes szolgáltató általi ellátás végéig terjedő időszakra a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

(6) Az egyetemes szolgáltató bármikor jogosult az e § szerinti jogosultságot alátámasztó iratot a felhasználótól bekérni és ellenőrizni. Ha az egyetemes szolgáltató az e § szerinti jogosultságot alátámasztó irat alapján megállapítja, hogy a felhasználó az e § szerinti szerződéskötési jogosultsággal nem rendelkezik, akkor a jogviszony fennállása alatt felhasznált villamos energiát az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci ár kétszeresének, de legalább az alkalmazott egyetemes szolgáltatási árszabás egységára ötszörösének megfelelő egységáron kell a felhasználóval elszámolni.

7. § (4) Aki az (1) és (3) bekezdés alapján nem jogosult egyetemes szolgáltatásra köteles, az egyetemes szolgáltatója részére az érintett felhasználási hely megjelölésével 2022. július 1-jéig erről nyilatkozni, amennyiben e rendelet hatálybalépésének napján egyetemes szolgáltatás keretében vásárol földgázt. Az egyetemes szolgáltató e rendelet hatálybalépését követő 5 munkanapon belül a honlapján nyilatkozatmintát tesz közzé. A nyilatkozattételre megadott határidő elmulasztása esetén az egyetemes szolgáltató nem felel, ha a felhasználó ellátására a i végső menedékes jogintézmény keretében nem kerül sor; az egyetemes szolgáltató ezen felhasználók tekintetében a 2022. augusztus 1-jétől az egyetemes szolgáltató általi ellátás végéig terjedő időszakra a (7) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

(7) Az egyetemes szolgáltató a szerződéskötést követően bármikor jogosult az e § szerinti jogosultságot alátámasztó iratot a felhasználótól bekérni és ellenőrizni. Ha az egyetemes szolgáltató az e § szerinti jogosultságot alátámasztó irat alapján megállapítja, hogy a felhasználó az e § szerinti szerződéskötési jogosultsággal nem rendelkezik, akkor a jogviszony fennállása alatt felhasznált földgázt az adott hónapra vonatkozó átlagos tőzsdei ár kétszeresének, de legalább a jogviszony fennállása alatt felhasznált földgázt az alkalmazott egyetemes szolgáltatási árszabás egységára ötszörösének megfelelő egységáron kell a felhasználóval elszámolni.”

A fenti rendelkezések alkalmazása körében jó néhány értelmezési kérdés merül fel. Az első az, hogy ha eddig lakossági fogyasztónak volt minősítve pl egy lakásszövetkezet mindegyik fogyasztási helye, fogyasztásmérője, nyilván a jelzett 42. és 47. pontban meghatározott értelmező rendelkezések alkalmazásával, akkor most tartalmilag mi változott, változhatott, mi alapján hogyan lehetne átminősíteni? Illetve milyen módon kell most a lakossági fogyasztói jogosultságot bizonyítani? Lakóépületek esetén nem lehet probléma, de abban az esetben, ahol a lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységének a kifejtésére és a kapcsolódó energiafogyasztásra nem lakóépületben kerül sor, már könnyen elképzelhető, hogy a szolgáltató az ellenőrzése folytán azt állapítja, meg, hogy adott lakásszövetkezet az x nem lakóépületben található fogyasztói helyen nem jogosult a lakossági fogyasztói minősítésre. Ennek pedig az lehet a következménye, pl a gázszolgáltatás esetén, hogy végső menedékesnek lesz minősítve és csak akkor fog gázhoz jutni, ha a szolgáltató a több kötelezettségének már eleget tett és még marad gáz. Ez a lehetőség mára már egyáltalán nem elképzelhetetlen opció. A másik negatív esetleges következmény pedig az lehet, hogy a villamos energiát és gázt a piaci ár kétszeresését, de legalább az egyetemes szolgáltatási ár ötszöröséért, gázszolgáltatás esetén kapja az ellenőrzéssel érintett időszakra. Aki eleve nem volt lakossági fogyasztónak minősítve, az most már nem is lehet az ebben az időszakban, és ha mikrovállalkozásnak minősül, és nem fér bele a Kormányrendeletben jelzett fogyasztási korlátokba, vagy eddig lakossági fogyasztónak minősült, de van nem lakóépületi jellegű épülete, ahol van vállalkozási tevékenység és nem fér bele a rendeletben szereplő fogyasztási korlátokba (mely kb egy négy fős család átlagfogyasztásának felelhetnek meg) akkor egy a szolgáltatók honlapján néhány napon belül megtalálható nyilatkozat kitöltésével rendelkezhet minderről, és ebben az esetben a piaci árat fogja fizetni a fogyasztása után. Kérdés persze, hogy honnan tudja a Lakásszövetkezet előre, hogy meg fogja haladni a Kormányrendeletben meghatározott mértéket, ha ez még nem történt meg, ez inkább úgy működhet, hogy amikor meghaladja, eléri a jelzett fogyasztást, akkor tud arról nyilatkozni, hogy mindez megtörtént, vagy biztosan meg fog történni. Az is kérdés, hogy miképpen bírálják el azt amikor vállalkozást, aki mondjuk októberben haladja meg a limitet és mondjuk szeptemberben jelzi ennek valószínűségét. Akkor Ő augusztustól visszamenőleg a piaci ár kétszeresét meg fogja fizetni a limit alatti fogyasztására, vagy csak a limit felettire? Ráadásul a fogyasztásról a szolgáltató számlájából lehet tájékozódni, ha az többhavi egyben és a limit túllépésére így kerül sor, akkor erősen méltánytalan ezért a mikrovállalkozást felelőssé tenni. A Kományrendeleti szabályozás az érthető és támogatható célja mellett nem igazán pontos és részletes ahhoz, hogy ezekben a működési kérdésekben tisztán lehessen látni.

Még egyszer hangsúlyozzuk a lakásszövetkezetek, társasházak lakossági fogyasztói körbe tartoznak a lakóépületeik vonatkozásában mindenképpen, ennek fogalmi köre nem változik, tehát nekik nincsen tenni valójuk. Azok, akik eddig sem vettek egyetemes szolgáltatást igénybe, most december 31-ig nem is kerülhetnek ebbe a körbe, de esetleg azok. akiknél a végzett vállalkozási tevékenység volumene, annak nem lakóépületben történő kifejtése esetén felmerülhet, hogy a szolgáltató ellenőrizni, vizsgálni kívánja az Ő lakossági fogyasztói minősítésüket. Ez esetben kérjük, hogy értesítsék a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos szövetségét, hogy tudjunk a konkrét ügyben segítséget nyújtani. Abban az esetben, ha az adott vállalkozási tevékenység volumene, jellege, nem lakóépületben történő kifejtése alapján az esetleges felülvizsgálatot, ellenőrzést kockázatosnak ítélik meg, akkor javasolható még július 1-ig a Kormányrendeletben jelzett nyilatkozat megtétele és ezzel a nem lakóépületi jellegű épület vonatkozásában a piaci árra történő áttérés, és ezzel az esetleges büntető jellegű plusz fizetési kötelezettségek elkerülése, illetve a gázfogyasztás esetében annak is van sajnos realitása, hogy végső menedékeseknek már nem fog feltétlenül jutni belőle az év későbbi időszakában. Ebben az esetben a lakásszövetkezetet és annak a lakóépületei vonatkozásában a lakossági fogyasztói megítélését ez a kérdés nem érintheti.