A lakásszövetkezetek vonatkozásában a könyvvizsgálati kötelezettséget, mivel a lakásszövetkezetek egyéb szervezetnek minősülnek, két jogszabályi rendelkezés, a számvitelről szóló 2000. évi C. Tv. 155. § (2)-(6) bekezdései és a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól   479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. §-ának rendelkezései határozzák meg.

A számviteli törvény 155.§ (2)-(6) kezdései az alábbiakat rendelik:

„155. § (2) Kötelező a könyvvizsgálat – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.
(3) *  Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a) *  az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
(4) *  Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál – a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor -, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.
(4a) *  A (4) bekezdés szerint kell eljárni kiválás esetén a kiválással létrejövő gazdasági társaságnál is.
(5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja:
a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
b) a takarékszövetkezet,
c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
e) az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint – a megbízható és valós kép érdekében – a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól,
f) *  a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó.
(5a) *  A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti – köztartozása van.”

A 479/2016-os Kormányrendelet 16. §-a pedig így szól:
„16. § (1)  Kötelező a könyvvizsgálat annál az egyéb szervezetnél, amelynél az éves (éves szintre átszámított) bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió forintot. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e rendelet vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, az egyéb szervezet dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.  „

A két rendelkezés együttes értelmezéséből véleményünk szerint az következik, hogy kötelező a könyvvizsgálat a lakásszövetkezetek esetében akkor, ha nem a nettó árbevételük, hanem a bevételük meghaladja a megelőző két év üzleti év átlagában a 300 millió Ft-ot. E szerint tehát a bevételnek minősülő alaptevékenységi bevétel (pl üzemeltetési és felújítási költség) közös költségbefizetések is bevételnek minősülnek a vállalkozási bevételek mellett és a könyvvizsgálati kötelezettség szempontjából figyelembe veendőek. A másik eset amikor egy lakásszövetkezet esetében kötelező a könyvvizsgálat a számviteli törvény alapján, amikor a megelőző két üzleti év átlagában a lakásszövetkezet által átlagosan foglalkoztatottak száma elérte az 50 főt.

Felhívjuk tehát mindazon lakásszövetkezetek és üdülőszövetkezetek figyelmét, akik eddig elsődlegesen a számviteli törvény szerinti értelmezésből indultak ki, hogy 2021 óta 479/2016-os Kormányrendeletben már csak a bevétel szerepel az eredetileg meghatározott vállalkozási árbevétel helyett, így a jogalkotónak az a feltehető akarata, hogy az alaptevékenységi bevétel, mely nem minősíthető egyéb bevételnek is figyelembevételre kerüljön a könyvvizsgálati kötelezettséget meghatározó bevételként. Azok a szövetkezetek tehát ahol a fentiek számított bevétel a 2022-2023-as üzleti évek átlagában meghaladta a 300 millió Ft-ot, vagy a szövetkezetnél foglalkoztatottak száma elérte az 50 főt, ott kötelező a könyvvizsgálat, amely kötelezettség teljesítése azzal jár, hogy a közgyűlésnek, küldöttgyűlésnek meg kell választania egy könyvvizsgálót legalább a 2023-as év könyvvizsgálatára, és a könyvvizsgáló személyét a cégnyilvántartásba is be kell jegyeztetni ás pénzügyi beszámolót a könyvvizsgálat elvégzését követően kell elfogadni és benyújtani.

Ismételten felhívjuk továbbá a lakásszövetkezetek figyelmét, hogy 2021 óta kötelező a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályainak változására tekintettel (7. § (6) bek.) kiegészítő melléklet elkészítése a lakásszövetkezetek számára.
„7.§ (6) Az egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója a 3. melléklet szerinti mérlegből és a 4. melléklet szerinti eredménykimutatásból, valamint a Tv. szerinti kiegészítő mellékletből áll.”