Tisztelt Lakásszövetkezetek!

Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. a napokban jó néhány Lakásszövetkezet részére levelet küldött (mellékletként csatoljuk) melyben azt írja, hogy november 11. keltezésű levelükben tájékoztatták a lakásszövetkezetet arról, hogy 2022. augusztusával a szabályozás módosította az egyetemes villamosenergia szolgáltatás igénybevételére jogosultak körét és villamosenergia szolgáltatás vételezésére vonatkozó lehetőségeiket.
Bár az érintett lakásszövetkezetek egy része arról számolt be, hogy Ők novemberben semmilyen levelet nem kaptak a tárgyban nyilvánvalóan volt ilyen jogi szabályozás melye alapvetően 217/2022, a 259/2022 és a 293/2022 sz. Kormányrendeletek illetőleg most december 13-án az 520/2022. sz. Kormányrendeletek szabályozásában realizálódott. Mindezzel együtt is a lakásszövetkezetek közül mindazok melyek lakóépületekből állnak, illetve a lakásszövetkezetek lakóépületeiben található elektromos fogyasztásmérők, és azon épületeikben melyek nem minősülnek lakóépületnek de vannak benne lakások, valamint azok a lakásszövetkezetek melyek egyébként üdülő-, garázs vagy egyéb helyiségekből állnak és eddig egyetemes szolgáltatásra voltak jogosultak a jelzett kormányrendeletek és a villamosenergiaszolgáltatásól szóló 2007. évi LXXXVI. törvény tv. szabályozása alapján augusztus előtt és azóta is folyamatosan lakossági fogyasztónak minősülnek, és mint ilyenek a villamosenergia tekintetében minden további jelzés vagy nyilatkozattétel nélkül jogosultak az egyetemes szolgáltatásra.
Nincsen és nem is lehet tehát arról szó, hogy ezen lakásszövetkezetek elektromos energiaellátást versenypiaci körülmények között kellene megoldani, a levélben meghatározott 196 Ft/kwh óra áron. Javasoljuk minden érintett Lakásszövetkezet számára, hogy amennyiben az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt-től ilyen levelet kapott akkor azt még az idén kifogásolja meg az alábbiakban kifejtésre kerülő jogi érvelés alkalmazásával:

Jogi érvelés:

Az adott Lakásszövetkezetnek a hatályos jogszabályok alapján határozatlan idejű egyetemes villamosenergia kereskedelmi szerződése van az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt-vel ugyanis erre jogosult az alábbiak alapján:
A. A 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról szóló törvény Értelmező rendelkezések 3. §-a 42. bekezdésaz alábbiakat rögzíti:
„42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a lakóépületet, mint felhasználót a közös fogyasztás vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;”,
Az idézett lakossági fogyasztói fogalomból következően, mivel az adott Lakásszövetkezet xx darab xxxx önálló albetétes épületből áll, melyek mindegyike/ melyek közül xxx darab ténylegesen az ingatlan-nyilvántartásban lakásként szerepel, mindegyik lakóépület vonatkozásában jogosult a Lakásszövetkezet az egyetemes szolgáltatásra, minden további regisztráció, vagy kérelem benyújtása nélkül automatikusan és folyamatosan, még attól is függetlenül, hogy folytat-e jövedelemszerző gazdasági tevékenységet, mert ha igen azt úgy kell tekinteni mintha azt saját háztartása céljára vételezte volna.

B: A 217/2022. sz. a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló Kormányrendelet érdemi rendelkezései az alábbiak:
2. § (1) A Vet. 50. § (3) bekezdésétől eltérően, 2022. augusztus 1-jétől egyetemes szolgáltatásra
a) lakossági fogyasztó,
b) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: 2004. évi XXXIV. törvény) 3. § (3) bekezdése szerinti mikrovállalkozásnak (a továbbiakban: mikrovállalkozás) minősülő, kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználó *
jogosult, azzal, hogy a b) pont szerinti felhasználó az egyetemes szolgáltatótól 4606 kWh/év/összes felhasználási hely fogyasztásig a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott áron, a felett a Vet. 141. § (7) bekezdésétől és 145. § (3) és (4) bekezdésétől eltérően versenypiaci áron vételez villamos energiát.
(7) A Vet. alkalmazásában 2022. augusztus 1-jétől az önkormányzati és állami bérlakásban, valamint szállóférőhelyen élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat és az állami bérlakás, valamint a szállóférőhely üzemeltetője e rendelet alkalmazásában lakossági fogyasztónak minősül.
(8) A (7) bekezdés szerinti jogosultság érvényesítése érdekében a felhasználó az egyetemes szolgáltatója felé – az annak honlapján közzétett nyilatkozatminta alkalmazásával – nyilatkozik, hogy a (7) bekezdés értelmében mely felhasználási helyek tekintetében minősül lakossági fogyasztónak. Az egyetemes szolgáltató a lakossági fogyasztókra vonatkozó előírásokat kizárólag a nyilatkozat benyújtását követően jogosult alkalmazni. Az egyetemes szolgáltató az ehhez szükséges nyilatkozatmintát e rendelet hatálybalépését követő 5 munkanapon belül a honlapján közzéteszi.
3. § (1) Az a felhasználó, aki e rendelet hatálybalépésének napját megelőző napon a Vet. 50. § (3) vagy (4) bekezdése alapján az ott meghatározottak szerint villamosenergiát vételezett, és nem tartozik a 2. § (1) vagy (7) bekezdése hatálya alá, az e §-ban foglaltak szerint végső menedékes jogintézmény keretében biztosított villamosenergia-ellátásra jogosult.

Összefoglalva a 217-es Kormányrendelet rendelkezéseit, aki lakossági fogyasztó az minden körülmények között egyetemes szolgáltatásra jogosult, vagyis mindegyik Lakásszövetkezet. Van egy nyilatkozattételi kötelezettség, ennek köre speciális a helyi önkormányzati és az állami bérlakás valamint a szállóférőhely üzemeltetője köteles minderre. A Lakásszövetkezetek nyilvánvalóan nem tartoznak ebbe a kategóriába, tehát tájuk a jelzett nyilatkozattételi kötelezettség nem vonatkozik. Ebből adódóan nem kell végső menedékeként a részükre elektromos energiát biztosítani.

C: A 259/2022. sz. az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló Kormányrendelet fenti szempontból érdemi rendelkezései az alábbiak:
„2. § (1) 2022. augusztus 1-jétől a lakossági fogyasztó az egyetemes szolgáltatótól 2523 kWh/év/mérési pont (felhasználási hely) fogyasztásig a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott áron jogosult villamos energiát vételezni, azzal, hogy egyzónaidős, több egységárú árszabás esetén alacsonyabb áron jogosult villamos energiát vételezni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt fogyasztási mérték felett a lakossági fogyasztó a Vet. 141. § (7) bekezdésétől és 145. § (3) és (4) bekezdésétől eltérően lakossági piaci áron jogosult villamos energiát vételezni.”
A gázra, illetve a társasházi lakásszövetkezeti gázárkedvezményre vonatkozó, valamint az ezzel összefüggő speciális szabályokat nem idéztük, nyilvánvalóan azok semmilyen módon sem vonatkoznak a villamosenergiaszolgáltatásra, értelemszerűen a kizárólag a gáz esetében előírt, adott épületben található lakások számáról történő nyilatkozattételi lehetőség sem vonatkozik, vonatkozhat a villamosenergia szolgáltatásra. A ki lakossági fogyasztó, arra vonatkozik 2523 kwh/év/ mérési pont mértékig a kedvezményes fogyasztás afölött egy magasabb, de nem piaci ár kerül figyelembe vételre, da az adott fogyasztó, tehát az összes Lakásszövetkezet mindvégig az egyetemes szolgáltatási kör része marad.

D: A 281/2022. sz. a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelettel kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló Kormányrendelet fenti szempontból érdemi rendelkezései az alábbiak:
„10. § Az ESZ-rendelet (ez a 217-es Kormányrendelet) alapján az azon összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű lakóépület, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma azonos vagy alacsonyabb, mint az épületben lévő önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma, mint felhasználó a közös fogyasztás vonatkozásában az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: lakossági ESZ-rendelet) 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint lakossági fogyasztóként egyetemes szolgáltatásra jogosult.”
A fenti szabályozás lényege, hogy még akkor is jár a lakossági fogyasztói státusz, így a kedvezményes egyetemes szolgáltatás, ha egy épületben több a nem lakás, mint a lakás. A rendelet 11. §-a ugyanezt mondja ki a gázfogyasztásara is, a gázfogyasztásra előírt nyilatkozattételi lehetőség fenntartásával. Hangsúlyozzuk, hogy ez a nyilatkozattétel is csak a gázfogyasztásra vonatkozik.

E: Az 520/2022. sz. a veszélyhelyzeti átmeneti villamosenergia-ellátás biztosításáról és egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásával kapcsolatos szabályokról szóló Kormányrendelet fenti szempontból érdemi rendelkezései az alábbiak:
„2. § E rendelet alkalmazásában felhasználó a Vet. 3. § 17. pontja szerinti azon felhasználó, amely
a) nem jogosult egyetemes szolgáltatásra,
b) villamosenergia-ellátása 2023. január 1. napjától nem biztosított e rendelet hatálybalépését megelőző napig elfogadott ajánlattal vagy megkötött villamosenergia-vásárlási szerződéssel, illetve a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet] alapján vagy a felhasználót 2022. december 31. napján ellátó villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata alapján egyéb módon, és
c) veszélyhelyzeti átmeneti villamosenergia-ellátással érintett felhasználási helyeit tekintve 2022. évi tényleges – profilos elszámolású felhasználási hely esetén az elosztó által alkalmazott mértékadó éves fogyasztás alapján meghatározott – villamosenergia-fogyasztása nem haladja meg a 2 GWh-t, azzal, hogy a 2022. évre naparányosan vetítve kell figyelembe venni azon felhasználási helyek fogyasztását, amelyek hálózatra csatlakozása 2022. év során történt.
5. § (1) A felhasználó a veszélyhelyzeti átmeneti villamosenergia-ellátás igénybevétele érdekében 2022. december 14. és 2022. december 19. napja között a villamosenergia-kereskedő által e rendelet hatálybalépését követő munkanapon közzétett, az e célra biztosított elektronikus felületen keresztül e-mail-címének megadásával nyilatkozatot tesz, ettől eltérő esetben a nyilatkozat érvénytelen. A határidő jogvesztő.”
Nyilvánvaló, és a fentiekben levezetettek alapján egyértelmű, hogy az 520-as Kormányrendelet hatálya a lakásszövetkezetekre nem terjedhet ki, mert mindannyian lakossági fogyasztók, következésképpen egyetemes szolgáltatásra jogosultak, tehát nincsen szükségük más típusú elektromos energia ellátásra. Az is egyértelmű, hogy az ebben a rendeletben előírt nyilatkozattételi kötelezettség sem vonatkozhat a lakásszövetkezetekre. A mellékelt MVM megkeresés tehát megalapozatlan és jó néhány ponton jogszabálysértő melynek a visszautasítását az ilyen megkeresésekkel érintett lakásszövetkezeteknek még a 2022-es évben célszerű megtenniük.

F: A Lakásszövetkezetek mindegyikének lakóingatlanok fenntartására, szervezetére, működésére, gazdálkodásának alapvető szabályaira, továbbá a Lakásszövetkezet és tagjai közötti jogviszonyra a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény vonatkozik. E törvény 2. § -a következőkről rendelkezik:
„ (1) A Lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet. A Lakásszövetkezet jogi személy.
(2) A lakásszövetkezetnek természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehetnek a tagjai. Külföldi személy akkor lehet a Lakásszövetkezet tagja, ha a lakás tulajdonjogát, vagy az állandó, illetőleg az időleges használati jogot megszerezte.
(3) E törvény alkalmazása szempontjából Lakásszövetkezet: a lakás, a nyugdíjasházi, az üdülő, a személygépkocsi-tároló, a műhely, vagy üzlethelyiség-építő és -fenntartó szövetkezet (a továbbiakban együtt: Lakásszövetkezet).
(4) E törvénynek a lakásszövetkezetekre és az ilyen épületekben lévő lakásokra vonatkozó rendelkezéseit – ha a törvény másként nem rendelkezik – a nyugdíjasházakra, a bennük lévő lakásokra, illetőleg az üdülő, a személygépkocsi-tároló, illetőleg a műhely, vagy üzlethelyiség építését és fenntartását végző szövetkezetekre és az ilyen épületekben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségekre is megfelelően alkalmazni kell.
(5) A Lakásszövetkezet tevékenységét a saját részére, tagjai, továbbá a nem tag tulajdonosok részére végzi, amellyel kapcsolatban nyereségszerzésre nem törekszik.
(6) * A Lakásszövetkezet a tevékenységének ellátása céljából – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – vállalkozási tevékenységet is folytathat.”

A fenti rendelkezésekből jó látszik, hogy a lakásszövetkezetek lakóépületeket építenek és azokat kezelik, tartják fenn, alapvetően non-profit jellegűek és a lakásszövetkezeti szabályozás a lakáson kívüli egyéb helyiségeket lakásnak , és az ilyen helyiségekből felépülő szövetkezeteket is lakásszövetkezetnek tekinti, következésképpen ezen az alapon is jogosult minden Lakásszövetkezet lakossági fogyasztóként az egyetemes villamosenergia szolgáltatásra.

A fentiek alapján a megtett kifogásukban az érintett lakásszövetkezetek haladéktalanul kérjük kiadott tájékoztató értesítés visszavonását és 2023. január 1-től a jelenlegi villamosenergia vásárlási szerződésük alapján a részükre az egyetemes szolgáltatás folyamatos biztosítás

Szabó László
elnök